Állandó kiállítás nyílt a szilvásváradi lovas stadionban

A kis tárlatot kedden délután Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki szerint a lovas ágazat összefonódik a nemzet sorsával, emellett a ló és az ember elválaszthatatlan egymástól. Fölelevenítette a lipicai fajta történetét és annak magyarországi sorsát. A ménes Mezőhegyesen, Fogarason és Bábolnán is megfordult (ebben szerepet játszottak a nagy háborúk), mielőtt a Bükkbe, Szilvásváradra került 1952-ben, hogy a fajta számára kedvező környezetben javuljon a genetikai állomány. Azóta a második legnagyobb létszámú lipicai ménes jött létre Csipkéskúton, s a lipicai ló nemzeti kincs lett.

A szilvásváradi kiállítás megnyitóján Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója is beszélt. Mint mondta, örömmel segítettek összeállítani a tárlatot. A Farkas Csilla régész vezette föltérés során hetven ládányi régészeti anyag került elő a lovaspálya alól, ezeket folyamatosan dolgozzák föl. Az elsők között foglalkoztak a legizgalmasabb leletekkel, az apró lófigurákkal. Biztatta a ménesgazdaságot a kiállítás bővítésére, digitális eszközök használatára a kiállítóhelyen.

Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Igazgatója elmondta, jövőre ünneplik a szilvásváradi ménes alapításának hetvenedik évfordulóját. Megemlékezett arról is, hogy 1944. november elsején vitték el a bábolnai lipicai lovakat az Amerikai Egyesült Államokba jóvátétel címén, ezek közül sikerült néhányat visszaszerezni, s ma háromszáz ló van Szilvásváradon.

Kifejtette, az 1580 óta tenyésztett kultúrló fajta a 21. században is megállja helyét, a FEI világversenyein száznál több érmet és helyezést szereztek a lipicaik. Két évtized után két lipicai fogat versenyzett a fogathajtó Európa Bajnokságon, világbajnok, Európa bajnok versenyzők részvételével nemzetközi versenyeket is rendeztek három szakágban.

Azon dolgoznak, hogy a szilvásváradi lovak visszakerüljenek a nemzetközi sport vérkeringésbe. A kiállítás kapcsán elmondta, ifj. Vastagh György értékes, de raktárban porosodó lószobrait is sikerült megszerezni. Az alkotó az 1800-1900-as években dolgozott és szobrai sok múzeumban megtalálhatók. Anatómiailag tökéletes lószobrai segítségével nyomon követhetők az egyes fajták változásai: a lipicai volt például sportos is, akár egy angol telivér. Cseri Dávid Farkas Csillának és Pintér Andrásnak oklevéllel köszönte meg azt a munkát, amellyel a kiállítást létrehozták.