A lipicai megőrzésén túl a lovas sportélet fellendítése a cél Szilvásváradon

A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szakemberrel az egyetem lapja készített interjút. Ebben kifejti, felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely politikai érdekek felett áll, összeköti az embereket, ezzel a nemzeteket is. 

– Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel elődeink – mint az európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai – munkásságát, akik az első világháború viszontagságai után felvirágoztatták, világszintre emelték a magyar lovas kultúrát, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink. Ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban – hangsúlyozta az egyetem lapjának Cseri Dávid, aki 2020 januárja óta vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként az Állami Ménesgazdaság Szilvásváradot. 

Mint mondta, első számú célja az 1500-as évek óta tenyésztett lipicai fajtagén megőrzése és népszerűsítése, helyének megtalálása a XXI. században is. Fontos, hogy a lovasközpontot élettel töltsék meg. 

– Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat végre megtört. Három szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassporttérképére. Erre büszkék lehetünk. Nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk – szólt a legfontosabb eredményekről. 

Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt, hiszen járja a világot, népszerűsítve a magyar lófajtákat, illetve hazánkat. Szerinte felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amelyek olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket. Ennek kulturális hozadéka mellett a gazdasági, piaci hatása közvetett módon is érzékelhető. Hogy ez mérhető, közgazdasági szempontokból is értékelhető legyen, Cseri Dávid egy kutatócsoporttal ennek kidolgozásán munkálkodik, emellett a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával egy leendő mintagazdaság kiépítésről is tárgyal. 

Az Uni.sze.hu-n olvasható cikkben az öregdiák kifejtette, a Széchenyi egyetem közössége a támogatáson kívül olyan közeget teremtett, ami táptalaj ahhoz, hogy az ember maradandót alkothasson. Máig is segítik egymást, erősítik a régiókon átnyúló szövetségeket. Meg szeretné hálálni azt a sok jót, amit az akadémia adott.