Legendás helyek Egerben, amelyek nélkül elképzelhetetlenek voltak a mindennapok

Elkezdődött a Törzshely 2022 játékunk, melynek az első, február 14-ig tartó szakaszában jelöléseket várunk, hogy megtudjuk, melyek a megye kedvenc vendéglátóhelyei. Kedvcsináló összeállításunkat egy olyan mára legendává vált hellyel indítjuk, amely sokáig nyújtott olykor féktelen, ámde kulturált kikapcsolódási lehetőséget az Egerben élőknek. Sőt, nem is kellett feltétlenül a megyeszékhelyen élni ahhoz, hogy valaki a Csuvas törzsvendége legyen, hiszen egy-egy szombat este a környékbeli településekről is sokan vándoroltak ide azzal a céllal, hogy jól érezzék magukat. A kétszintes, zömében látványos belső kupolás kialakítású, vasbeton szerkezetű épület tökéletesen passzolt a Csebokszári környezetébe, és ma is megtalálható az északi városrészben, igaz manapság már nem tölti be korábbi funkcióját, az interneten kiadó ingatlanként 65 millió forintért hirdetik. 

Leginkább a kilencvenes és a kétezres években volt meghatározó az egri mindennapokban a MÁS Klub, vagy későbbi nevén az Egál Kult. Klub. A kulturális központként, de éjszakánként sima diszkóként is működő egységben fiatalabbak és idősebbek is jól érezhették magukat: élő koncertekkel, kiállításokkal, de igazi alternatív bulikkal is várták itt az embereket. Sokan csalódtak, amikor egyszer csak bejelentették: több évtizedes működés után a klub végleg bezárja kapuit. Igaz, ami igaz, egy kiadós felújítás a végén valóban ráfért volna a klubra, s a biztonsági feltételek sem feleltek meg a szabványoknak, de azért mi szomorkodtunk, hogy fiatalkorunk egyik fontos darabja ilyen drasztikus módon lett az enyészeté. 

Eger egyik utolsó fapados vendéglátó helyisége, Putyi kocsmája sem szolgálja már ki a vendégeket. A főleg az idősebb korosztály körében kedvelt egység, és annak legendás tulajdonosa, Pócs Ferenc nemcsak a sörözni, borozni vágyó vendégeket várta tárt karokkal, hanem azokat is, akik mondjuk csak kártyáztak volna egy jót a délutáni órákban. 

Szerepét tekintve megint csak a szomjas és éhes vendégeknek volt kedvelt állomása a Vadászkürt étterem. A fiatalabbak számára talán már csak arról emlékezetes a hely, hogy egy időben ez volt Eger egyetlen éjjel-nappali csehója. A Vadászkürt azonban fénykorában sokkal több volt egy sima talponállónál, finom ételekkel, elegáns kiszolgálással is várták itt a vendégeket. Máig nem tudni, hogy pontosan mi okozta a hely bukását. 

A nyári délutánokról szép emlékeink lehetnek az egri Fagylaltkertről is. Aligha van olyan legalább harminc évet megélt ember a városban, aki egyszer ne fordult volna meg az egy időben még impozáns, virágzó kerthelyiségben, hogy felmérje a terepet és kipróbálja a specialitásokat. Azonban az idő, amikor a teázáshoz hasonlóan két-három gombóc fagylalt kehelyből elfogyasztásának is megvolt a maga szertartása, mára csak hallomásból ismert, így nem meglepetés, hogy idővel a Fagylaltkert is feleslegessé vált. 

A kultikus helyek sorát pedig oldalakon át lehetne folytatni, talán a papír is elfogyna, ha mindet felsorolnánk. A Kazamata Borozó, vagy ahogy a fiatalok emlegették, egyszerűen Kazi, neve összefonódott a hétfői – akkor még – főiskolás bulikkal, egyeseknek az első csók örök emlékével. Korábban a teke-sportág szerelmesei találhattak állandó bázist a Tekében, amely helyén most már konditerem üzemel.