Heves megyében is másfélszeresére nőhet az aratás önköltsége az orosz–ukrán háború miatt

Akár húsz százalékot is ugorhatnak az élelmiszerárak a háború miatt, írta a napokban a Világgazdaság. A szaklap szerint Oroszország és Ukrajna együttesen a világ árpakészletének 19 százalékát, a búzának 14, a kukoricának pedig négy százalékát termeli meg. Ez a globális gabonaexport több mint egyharmada. Oroszország a műtrágya kivitelében is világelső. Ukrajnában a harcok közben kevesebbet vetnek a gazdák, vagy nem tudnak betakarítani, az orosz exportot pedig a nemzetközi szankciók gátolják. 

Az oroszokkal szembeni büntetőintézkedések miatt az energiaárak normalizálódására nincs kilátás, az ukrajnai állapotok miatt a gabonafélék és olajos magvak világpiaci ára is elszabadult. A gazdák már most tömegesen fogytak ki a tartalékaikból. Ha tönkremennek Európa termelői, az élelmiszerhiány is valós veszély lehet kontinensünkön. 
 

Megyénk gazdái is ugrásszerűen emelkedő önköltséggel tudnak termelni. Besenyei András, a kompolti Teremtő Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a globalizálódott gazdaság miatt senki sem függetlenítheti magát az ukrajnai háborútól és az Oroszországot sújtó szankcióktól. Mára kritikussá vált a gabona, a gázolaj és a műtrágyagyártás alapanyagául szolgáló gáz ára. 
 

– Tavaly az egy hektárra eső önköltségem 320–350 ezer forint volt – részletezte Besenyei András. – Idén csak a műtrágyából nettó százezer forint a pluszkiadásom hektáronként. A gázolajat, abban a mennyiségben, amennyire szükségem van, a kormányzati árstop ellenére is csak 585 forintért vehetem meg. A tavaly márciusi 350 forint körüli árhoz képest itt bő kétszáz forint a drágulás. A vegyszer, a gyomirtó, a vetőmag áremelkedését „alsó hangon” 20–30 százalékkal kalkulálva azt kell mondjam, az idei aratásnak az önköltsége a gabonaféléknél a tavalyi 350 ezer forintnak minimum a másfélszerese lesz hektáronként. Nemcsak késztermékben nagy a bizonytalanság, de alkatrészben, részegységekben is. Egy-egy járműgyárnak százával vannak beszállítóik, ha a megbomlott rendszer miatt hiányzik egy ablaktörlő lapát, nem tudják kiadni a gépet – sorolta a tulajdonos-ügyvezető. 
 

Besenyei András szerint még ha holnap megkötnék is a békét, sok hónap kell, mire helyreáll a gazdaság. A gazdákra nehéz idők várnak, nincs fedezetük. A kompolti szakember szerint nagy kérdés, hogy amikor egy végtermék már a duplájába kerül, melyik bank ad ugyanannyi termékre kétszeres hitelt azoknak, akik eddig is kölcsönből finanszíroztak. 
Péter Zoltán, a vámosgyörki mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint ráadásul nemigen várható jó termés idén. 
 

– Az időjárás lesz most a nagy ellenség. Csapadék nincs, porzik a talaj. Nem csak Heves megyében, az egész ország területén aszály van. Felénk kiadós csapadék nyolc-kilenc hónapja nem volt, minimum 150–200 milliméter víz hiányzik a talajból, de lehet, másutt sokkal több. Máskor ilyenkor, ha a nyúl lekuporodik az őszi vetésben, már elbújhat benne, most meg még a talajt is lehet látni a sorok között – fogalmazott Péter ­Zoltán. 
 

Az uniós válságkezelés első lépése - Nagy István agrárminiszter nemrég arról adott hírt, hogy az Európai Bizottság a hétfői ülésén több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be az orosz–ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A tárcavezető közlése szerint a javaslat legfőbb eleme egy várhatóan ötszázmillió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő agrárágazatok megsegítésére fordíthatnak. A miniszter kifejtette, a hétfőn bejelentett csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig, átmeneti jelleggel enyhíti a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt „zöldítési” követelményeket. Ez utóbbi intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez.