Ecsédtől Mexikóig vezetett a világszerte ismert gyógyszerész útja - Richter Gedeonra emlékeztek

Lestyán Balázs gyógyszerész és Berényi Anna írónő volt a vendége a község könyvtárának, ahol Maksa Mátyás polgármester vezette a beszélgetést, s Richter Gedeonról emlékeztek meg. Bemutatták a szerzőnőnek az egykori gyógyszergyárosról szóló, kö­zelmúltban megjelent könyvét. 

Berényi Anna, aki 2015 óta csak könyvírással foglalkozik, eredetileg közgazdász, s korábban évtizedekig bankban dolgozott. A Richter című kötete a harmadik könyve, előtte Kossuth Zsuzsáról írt. A mostani alkotása műfaja a regényes életrajz, ami valóban megtörtént eseményekre alapoz. Mint az írónő fogalmazott, a könyvben olvasható minden megtalálható tény és forrás, ami pedig hiányzik, azt megpróbálta kitölteni. Ám a tényekhez ragaszkodott, nem talált ki újabb szereplőket vagy cselekményt, ugyanis a valóság sokkal érdekesebb a kitalációnál. 

– Azért is szeretem ezt a műfajt, mert ez a főhősről szól, nem az íróról, aki fantasztikus történetet talál ki. Richterre azért találtam rá, mert igazán érdekes regényhőst nehéz találni, szimpatikusnak kell lenni, és ő ilyen – fűzte hozzá az írónő. 

Csaknem százötven éve Ecséden született Richter Gedeon zsidó családban. A szülei korán elhunytak, így rokonok nevelték Gyöngyösön. Itt is érettségizett és kezdett el a Mersits-féle patikában ismerkedni a gyógyszerészszakmával. Hogy bővítse a tudását, több európai városba ment egyetemi tanulmányokat folytatni és gyakorlatot szerezni. 

Richter Gedeon 1901-ben hazatért, megházasodott és eladta ecsédi örökölt birtokait. Megvásárolta 136 ezer koronáért a Budapesten, az Üllői út 105. szám alatt a mai napig létező Sas patikát, s itt rendezett be laboratóriumot. Berényi Anna összehasonlításként kiemelte, egy módos gazda háza ekkor 3500 korona volt. 

A gyógyszerész jó érzékkel kihasználta, hogy akkor technológiai változáson ment keresztül a világban a gyógyszergyártás, így ő is alkalmazta az új alapanyagokat és kémiai eljárásokat. A kis patika néhány év alatt gyárrá nőtte ki magát Kőbányán. Az első világháború újabb felfutást hozott az üzemnek, megalkotta a kalmopyrint vagy a harctéren is sebfertőtlenítésre használt hyperolt. Ő gyártott Magyarországon először inzulint. A két világháború között Indiában vagy Mexikóban is fióktelepeket hozott létre a gyár, melyek önálló üzemmé kezdtek fejlődni. 

Richter Gedeon személyes mozgástere 1939 után beszűkült, a zsidótörvények hatására előbb kitiltották a saját gyárából, majd bujkálnia kellett Budapesten. Végül 1944 de­cemberének végén a nyilasok végeztek vele. 

Az írónő kiemelte, Richter Gedeon egy kis patikából indulva világcéget hozott létre. Szerencsére a szocializmus idején is tudott fejlődni a kőbányai gyár, mivel a még a gyáralapító által oda felvett szakemberek, mint Pillich Lajos, évtizedeken át vitték tovább az örökségét, és megőrizték azokat a személyes történeteket, magnószalagra mondott visszaemlékezéseket, melyek a könyv alapjául szolgáltak. Lestyán Balázs gyógyszerész, hatvani alpolgármester családi vállalkozása működtet több patikát, így az ecsédit is. Apai nagyszülei szintén gyógyszerészek voltak. Még 1994-ben lehetőség nyílt a patikák privatizációjára, s ő megpályázta és meg is nyerte azt a patikát, ahol a szakmát kezdte. A családi cége azóta folyamatosan fejlődik, ma negyven alkalmazottal működik.

Elmondta, a gyógyszertári vállalkozás nagyon kötött, sok szabálynak megfelelő üzletág. Ezek az ellátottakat védik, míg például Amerikában jóval szabadabb a gyógyszer-kereskedelem, s ott sokkal több a helytelen gyógyszerhasználat miatt kezelt emberek száma.

Óriási változáson ment át a gyógyszerészi szakma az elmúlt húsz évben is, hiszen akkor nagyjából hétszáz fajta gyógyszert tartott egy patika, ma ez a szám hétezerre nőtt. A Richter gyár megbízható, a mai napig használt gyógyszereinek tartja a kalmopyrint és a fertőtlenítésre használt hyperolt.