A talaj vízkapacitása kritikus méreteket ölt már Hevesben, hatalmas az aszálykár

A június végi nagy hőhullámot követően az elmúlt napok is a forróságról szólnak a térségben, s bár egy hidegfront vonult át az ország fölött, sok csapadékot az sem hozott még a hegyvidékeken sem. A legtöbb helyen csupán néhány tizedmilliméternyi eső esett, szerencsés volt a hely, ahol két-három milliméternyi hullott. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület mérőállomásai szerint az idei évben Aldebrőnek 123, Gyöngyösnek 148, Hevesnek pedig 125 milliméter csapadék jutott.

A Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának összeállítása szerint a csapadékszegény időjárás már az elmúlt év második felétől megalapozta az idei aszályt, mostanra pedig a talaj vízkapacitása kritikus méreteket ölt a keleti országrészben. A Heves Megyei Kormányhivatalhoz 2022-ben eddig 519 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett, amely összesen 26,65 ezer hektárt érint, a bejelentések 99 százaléka (26,22 ezer hektár) pedig aszálykár. Főként a szántóföldi kultúrák szenvedtek károkat. A kormányhivatal szakemberei folyamatosan dolgozzák fel a bejelentéseket és végzik a kárenyhítő-juttatás megállapításához szükséges szemléket.

A száraz időjárás pozitív hozadéka, hogy a sok csapadékot igénylő kórokozók nem jelentettek növényvédelmi problémát a termelőknek (például nincs szőlőperonoszpóra és fekete rothadás). A szárazság miatt a gyomok is kevésbé nőnek, a gyomirtások pedig jól sikerültek. A parlagfű még mindig száras-leveles állapotban van, de tömeges virágzása hamarosan várható. A rovarok kártétele sem számottevő.

Az Agrárügyi Főosztály tájékoztatója szerint a szántóföldi kultúrák a tavaszi vetést követően biztató képet mutattak, azonban az idő múlásával egyre kritikusabbá vált a növények állapota. Az őszi gabonák és az őszi káposztarepce betakarítása megtörtént, termésátlaguk jóval elmaradt az előző évitől. A tarlókat a gazdák a szárazság ellenére igyekeznek megfelelő állapotban, gyommentesen tartani. A napraforgó virágzik, a növény magassága, szárvastagság és a tányér átmérője átlagosan fele a szokásosnak. Gombabetegségek megjelenése nem jellemző. Sajnos a most kialakuló termésre nagy hatással van a csapadékhiány. Gyakori, hogy a tányér közepén a kaszatokban nem képződnek szemek. A gazdák a várható termésátlagot hektáronként maximum egy tonnára becsülik. A kukoricát sok területen már kezdik silózni, mivel nem számítanak normális szemtermésre. Lucernában a második kaszálásnál már hozzávetőleg ötven százalékos hozamcsökkenés volt a korábbihoz képest. Harmadik kaszálás pedig várhatóan nem lesz, mert egyáltalán nincs növedék.

A szakigazgatási szerv szakemberei szerint a gyümölcsök is szenvednek a perzselő hőségben. Az almatermésű gyümölcsök mérete jelentősen elmarad az ideális nagyságtól, a bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, szeder) pedig szinte rásültek a bokorra.

Mostanra úgy tűnik, hogy a tartós vízhiányt és a hőségnapokat már a szőlő sem tolerálja. A levelek és fürtök már lankadnak. Számos területen jellemző, hogy a hiányos kötődés miatt a fürtök ritkák és kicsik, és a bogyó mérete is elmarad az átlagostól, emiatt a fürtök sem záródtak be. Elkezdődött a korai fajták zsendülése, amikor a legnagyobb a növény tápanyag és vízigénye. Az aszályhelyzet jelentősen rontja a terméskilátásokat.

A csak tavaszi csapadékot, majd magas páratartalmat szerető lisztharmat már több helyen megjelent, de nem okozott jelentős kárt. A főosztály fölhívta a figyelmet arra, hogy ahol észlelhető a lisztharmat, ott a permetezéseknél ügyelni kell arra, hogy a kén 25 Celsius fok felett már perzsel. A hőség miatt a tarka szőlőmoly kártétele is alacsony. Az atkák jól viselik a forró és száraz körülményeket, így kártételükkel sok helyen lehet találkozni.