2022.07.14. 13:55
Kiszáradó vízfolyások: a megyében is egyre több a száraz patakmeder
A kevés csapadék okozta szárazság miatt gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is.
Ha nem esik, már fürödni sincs miben: a klímaváltozás érezteti hatását
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
Fotó: Berán Dániel
Bokáig ér most a víz most Eger-patakban a Végvári vitézek terénél, míg korábban többször is az okozott gondot a múltban, hogy olyan vízmennyiség gyűlt fel egy nagyobb esőzés után, hogy még a kerékpárutat is elöntötte több szakaszon. Úgy látszik, ilyen elárasztás és ekkora víztömeg már rég a múlté, s még sokáig arra számíthatunk a szakemberek szerint, hogy a mostani alacsony vízállás, a kilátszó kövek a meder alján és a patakban csordogáló vízen átugráló gyerekek látványa a nyáron meghatározhatja azt a képet, amit élő folyóvizeinkkel kapcsolatban megőrizhetünk.
A folyók, patakok, tavak alacsony vízszintjével kapcsolatos probléma nem új keletű, télen is jelentős volt a csapadékhiány. Az időszakra jellemző volt, hogy a vízfolyások, folyók vízgyűjtő területein a szokásos szint fele vagy egyharmada esett csak le csapadék formájában.
Május óta számottevő csapadék nem hullott, így valamennyi vízfolyáson, mint például a Tarnán és mellékvízfolyásain, a gyöngyösi Nagy-patakon vagy az Eger-patak esetében is alacsony vízállással találkozunk. Csont Csaba, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese szerint a Heves megyei vízfolyásokon a most mért értékek sok esetben nagyon közel vannak az eddig legalacsonyabb vízállások szintjéhez. A Tarna felső részén már a korábbi legalacsonyabb mért szintek meg is dőltek. Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy a kisebb vízfolyások egyes mellékágai ki is száradhatnak.
A vízügyi kezelésben lévő víztározók szintjei jelenleg az üzemi vízállástartományban mozognak, mindemellett a jelenlegi aszályos helyzetben csökkenő vízkészlet jellemzi azokat a párolgás, a beszivárgás és a vízhasználatok miatt.
A Gyöngyös-Nagyrédei víztározó szintje is az üzemi tartományban van, amellett hogy a tározót tápláló patakok természetes vízutánpótlása itt is kevesebb. A szakember szerint jelenleg ki tudja szolgálni a mezőgazdasági és horgászati igényeket is, a vízszolgáltatásban korlátozásra jelenleg nincs szükség.
Hasonló a helyzet a Laskó-patakon is, alacsony a vízállás. Az Egerszalók fölött lévő Laskó-völgyi víztározóban jelenleg 2,6 millió köbméter víz van, ami szintén megfelel az üzemi tartománynak, noha a vízkészlet csökkenése itt is folyamatos.
A Tisza-tónál a kiskörei és tiszalöki duzzasztók összehangolt működése következtében a felvízszint most 729 centiméteres, ami szintén megfelel a nyári üzemi vízszint tartományának. A Tisza egyéb mellékvízfolyásain - így a Sajón, Hernádon, Taktán, Rimám, Csincsén is szintén alacsonyak a vízállások.
Az előrejelzések szerint marad a meleg időjárás, számottevő csapadék nem várható, így a folyók, vizek szempontjából változásra nem lehet számítani, azonban ez egy természetes folyamat.
A múlt héten felvételek jelentek meg azzal kapcsolatban is, hogy a Mátrában a kritikus hatvan centiméteres szint alá süllyedt a Sástó vízszintje, s a vizet kezelő szakemberek szerint még soha nem volt ilyen alacsony hazánk legmagasabban fekvő tavában a vízszint. A gyöngyösi önkormányzat közlése szerint a kezelő Városgondozási Zrt. keresi a megoldást a szárazság miatt kialakult helyzetre. A Mátra erdeiben lévő patakok és források közül is több mára kiszáradt Mátrafüred közelében. Az elmúlt hetek hősége tovább rontotta a helyzetet. Sástón nemrég negyvennyolc centiméteres vízmélységet is mértek az átlagos kilencvenhat centiméter helyett.
Vígh Ilona, az Egererdő Zrt. kommunikációs és közjóléti vezetője azt közölte lapunkkal, hogy a mostani aszályos helyzet a klímaváltozással függ össze, s ez szélsőséges időjárást eredményez. Az aszály, ami nem csak nyáron, hanem télen is jelentős volt, az erdőre, az erdők bonyolult ökoszisztémájára, az erdők immunrendszerére is is negatív hatással van. Ennek hatására az erdők károsodása felgyorsul. A felszíni és a felszín alatti vízkészletek is elapadnak. A vízfolyások számos helyen kiszáradnak, melyek a nyári forróságban táplálékként, felüdülést biztosító élőhelyként biztosítják az élővilág számára a megszokott környezetet. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a száraz avar miatt megnőtt a tűzesetek száma is az erdős területeken.