Megyénkben is fontos a segítségnyújtás: ha megrémülünk, az valaki más életébe kerülhet

Leskó Diána, az Országos Mentőszolgálat Észak-Magyarországi régiójának kommunikációs munkatársa arról beszélt az idei második hőségriasztás kezdetekor, hogy az extrém forróság az egészséges szervezetet is megviseli. Mint mondta, megnő a közlekedési- és vízibalesetek száma. Fokozott veszélynek vannak kitéve a krónikus betegek, a vese- vagy szívelégtelenségben, légzőszervi betegségben szenvedők, de sok rosszullétet okoz, ha nem iszunk kellő mennyiségű folyadékot, és kifejezetten nagy a napszúrás veszélye. A mentők szakembere hangsúlyozta, hogy figyeljünk egymásra az utcán, ha valaki rosszul lenne, alapvető emberi magatartás, hogy segítsünk rajta. Minderre azonban az év bármely szakaszában szükség lehet.

Dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ Alapítvány) kuratóriumának alelnöke, az OMSZ központi mentőállomásának vezető főorvosa arról tájékoztatott, hogy az Alapítvány 2013 óta minden évben felméri a lakosság elsősegélynyújtási tudását a Nagy Elsősegély Teszttel. Ennek értékelése után az Elsősegély Tájékozottsági Index értéke 2021-ben, a tízes skálán, 6,91 százalék lett a 2020-as 6,88 százalékhoz képest. A feladatsora adott válaszokból kiderült, a nagy többség már jól tudja, hogy mikor, hogyan, és pontosan melyik számon hívhatja a mentőket, és azt is, hogy ebben a helyzetben maradjon vonalban a mentésirányítóval, hogy a mentők kiérkezéséig is segíteni tudjon a bajbajutotton a központban ülő operátor instrukciói alapján. A válaszadók döntő többsége helyesen nyilatkozott arról is, hogy a mentők kiérkezéséig az elsősegélynyújtást folytatni kell, a sérültet nem szabad mozgatni, a bajba jutott állapotának változásáról pedig értesíteni szükséges a mentésirányítót és biztosítani kell a mentők számára a helyszín megközelíthetőségét. A kérdéssorra adott válaszokból kiderült, hogy egyre többen tisztában vannak az agyrázkódás tüneteivel, amelyek az aluszékonyság, szédülés, hányinger. Nőtt azok száma is, akik tudják, ha üvegszilánk kerül a szembe, mindkét szemet steril gézlapokkal kell lefedni, és az idegen testet nem eltávolítva orvost hívni. Közel 3 százalékponttal emelkedett a helyes válaszok aránya a tűző napon történt ájulás során nyújtott elsősegélynél, vagyis ilyenkor lehetőség szerint az árnyékba kell húzni az illetőt, és ha eszméleténél van, vízzel kell megkínálnunk, amíg meg nem érkezik a segítség.

Az Alapítvány felmérése szerint megtorpant a helyes válaszok növekedése, illetve stagnáló tudás mutatkozik például annak ismeretében, hogy egy 70 kilogrammos embernek 2,1-2,8 liter a napi ajánlott folyadékbevitele. Az újraélesztés helyes eljárására vonatkozó válaszok aránya éveken át emelkedett, de ez a tendencia megállt. A 2020-as 64,75 százalék után tavaly csak a válaszadók 63,43 százaléka jelölte be a helyes eljárást, azaz a fejet hátra hajtva, szájból orrba vagy szájból szájba kell alkalmazni a levegőfújást, illetve a mellkasnyomást 30:2 arányban. Ha valaki a szájon át történő újraélesztést nem szeretné alkalmazni, a mellkas másodpercenként kétszeri, erős, 5-6 centiméter mélyre történő nyomása ugyanúgy lehetőség az életmentésre. A kitöltők 95,11 százaléka tudta jól, hogy fejsérülés esetén a sérültet le kell fektetni, fejét felemelni, és a seb fertőtlenítése után arra sapkakötést kell készíteni. 

Az orrvérzés csillapítása évek óta dilemma elé állítja a felmérésben részt vevőket. Tavaly mindössze 45,11 százalék tudta jól, hogy orrvérzés esetén mindkét orrcimpát befogva, a fejet enyhén előre hajtva csillapíthatjuk a vérzést. Az Alapítvány felhívta a figyelmet, hogy a kullancs csípésre vonatkozó szakmai ajánlást 2020-ban pontosították. Eszerint a kullancs eltávolítását kullancskiszedő-csipesszel, közvetlenül a bőrfelszínen fogva, egyenes vonalban, határozottan kell végezni, és nem szabad közben a kullancsot megcsavarni. A forrázás tekintetében az a módosítás, hogy a leforrázott bőrfelületet 10 perc helyett legalább 10-20 percig szükséges hideg folyó víz alá tartani. Az Alapítvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyilvánosan elérhető defibrillátorok használatához nem szükséges szakmai hozzáértés. Laikusként is biztonsággal bevethetőek, ha életmentésről van szó. Az a legfontosabb, hogy merjük használni ezt az eszközt, hiszen a félautomata defibrillátorok megállapítják helyettünk a sokkolás szükségességét.

Dr. Czakler Éva szerint rendkívül fontos, hogy akár ismeretlenül is számíthassunk egymásra a bajban. Az első három-öt perc a kritikus időintervallum az újraélesztés szempontjából, ebben az időszakban szinte bizonyos, hogy a közelben csakis laikus lehet, és ilyenkor a szó szoros értelmében az ő kezében van a beteg élete, amíg ki nem érkeznek a mentők. A laikus újraélesztés is életet menthet, és egy ilyen helyzetben le kell tudnunk győzni a félelmeinket, nem szabad engednünk, hogy a bizonytalanság az életmentés útjába álljon. A mentő főorvos elmondta, hogy az elsősegélynyújtás, az újraélesztés alapjai a Nagy Elsősegély Teszt, illetve Szép Mentés! teszt révén elsajátíthatók. Mindkét felmérés nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pontos információkat már a kitöltés során átadja, ezért minden válasz után ellenőrizhető, jó volt-e az, a helyes válasz pedig részletesen kifejtve olvasható. Az Alapítvány két másik oktatóanyaga is a laikus mentés tudnivalóiról szól, ezek a Tartsd életben! - Újraélesztés egyszerűen és gyorsan, illetve a Ne parázz, sokkolj! - Újraélesztés defibrillátorral című kisfilmek.