Zavarók, és tölgyfa erdőket is képesek elpusztítani a hazánkban is megjelenő poloskafajok

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) portálunknak elmondta, az inváziós poloskafajok közül az észak-amerikai származású tölgy-csipkéspoloska az, amelyik természetes élőhelyeken, tölgyesekben is nagy számban fordul elő, s napjainkra már erdészeti károsítóvá vált. 

Harmos Krisztián, a BNPI Nógrádi Tájegység vezetője arról tájékoztatta a Heol-t, Magyarországon 2013-ban észleltek először  tölgy-csipkéspoloskát, s mivel rendkívül gyorsan terjed, napjainkra az egész országban jelen van, ugyanis az apró rovarok ráhullanak a gépjárművekre, s főként így terjednek. 

– Sajnos már teljes tölgyes állományokat láthatunk nyaranta csipkéspoloskával ellepve. Tápnövényei elsősorban a tölgyek, melyeken hihetetlen egyedszámban el tud szaporodni, nyár közepére akár teljes lombelszáradást okozva. A poloskafaj tömeges megjelenése nem csak az embereket zavarja, hanem ennek hatására a tölgyfák egészségi állapota romlik, növekedésük csökken, a tölgyekhez kötődő gazdag életközösség pedig elszegényedhet – mondta a szakértő.

A tölgy csipkéspoloska mára az egyik jelentős inváziós rovarfajjá vált Magyarországon, a biológiai inváziók jellegzetességeit és veszélyeit is jól mutatva. Sikeres inváziójának egyik fő okát az állományaira jelentősebb hatást gyakorló természetes ellenségek hiányában kereshetjük, de a klímaváltozással összefüggő enyhe telek, meleg és aszályos nyarak is elősegíthették ezt, hangsúlyozta.

– Környezeti szempontból is megfelelő eljárások – például természetes ellenségeinek kutatásokkal megalapozott betelepítése – még nem állnak rendelkezésre. Rovarölő szerekkel elpusztíthatók a poloskák, és ez városi fák esetén technikailag is kivitelezhető, de számolni kell ennek káros mellékhatásaival, mind az emberi egészségre, mind az életközösségekre nézve – tette hozzá a tájegységvezető. 

A másik, hazánkban tömegesen előforduló idegenhonos csipkéspoloska a szintén Észak-Amerikából behurcolt platán csipkéspoloska. Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, ráadásul bőrgyulladást is előidézhetnek, húzta alá Harmos Krisztián.

Ahogy arról már beszámoltunk, a zöld vándor – és az ázsiai márványospoloskák elfordulását a lakosság segítségével monitorozza az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete. Aki ilyen példányokkal találkozik, az töltse ki az ELKH honlapján található kérdőívet, és aki teheti, készítsen fotót is róluk, és küldje el a képet az [email protected] címre.