Az istenmezejei dúla segítő kezei nyújtanak támaszt a leendő édesanyáknak

− Szerintem az emberek zömének fogalma sincs arról, hogy milyen feladatokat lát el egy dúla. Elmondanád miért jó egy ilyen személy jelenléte a terhesség alatt és után?
− Fontosnak tartom tisztázni a bába és a dúla fogalmát. Magyarországon minden bábának szülésznői végzettséggel kell rendelkeznie és az otthonszülésnél két bába jelenlétét írja elő a törvény. Míg a dúlát támasztóasszonynak nevezik, mert kicsit olyan, mint a legjobb barátnő, egészségügyi végzettség nélkül. Tehát mint dúla, segítem a kismamákat mindenben, illetve a szülésnél is ott vagyok, ha úgy kívánják. Több ez számomra, mint munka, inkább nevezném elhívásnak, küldetésnek. 

Lányok asszonnyá, anyává válását, kis családok bővülését látom, sokszor már az első kósza gondolattól a gyermek világra szentüléséig, és még tovább. 

Azt tapasztalom, hogy a családokból egyre jobban hiányzik a támogatás és megváltoztak a női kapcsolatok is. Ezáltal egyre inkább igény van a sokgyermekes anyaként megszerzett tudásomra, a figyelmemre és a türelmemre, hogy a kismamák nyugodtak és boldogok maradhassanak ebben az időszakban. Ne gondolják túl azt, amit nem muszáj!

− Mi indította el benned azt, hogy támogass másokat ezekben a csodás, de kicsit sem egyszerű hónapokban?
− Mindig is próbáltam az embereknek valamilyen formában segíteni, például több évig foglalkoztam prevencióval öngyilkosságot fontolgató fiatalok körében. Majd várandós lettem, amit fizikailag nagyon rosszul viseltem, és közben láttam, mennyire kiszolgáltatottak az édesanyák a kórházakban. 

Alapvető, a szülésükhöz szorosan kapcsolódó információhoz nem jutottak hozzá, ami csak felesleges stresszt és idegeskedést gerjesztett bennük. Ezen változtatni akartam. 

Mivel Magyarországon elég drágák a dúla képzések, így ez a fajta belső indíttatásom hosszú ideig csak álom maradt. Egy pályázati lehetőség tárta ki az ajtót előttem, amelynek keretében hazánk hátrányosnak számító megyéiből jelentkező nők számára ingyenes képzés indult. Ennek már közel hét éve, azóta pedig vannak aktív és lazább időszakaim. Nagycsaládos anyaként nem egyszerű feladatot vállaltam az Eger, Ózd, Salgótarján térségben, de minden perce kincs.

Apás, közös élmény - A dúla jelenléte nem zárja ki az édesapát. Anita igyekszik őket is támogatni, segítséget adni nekik a folyamatok megértéséhez, megmutatni számukra azt, hogyan lehetnek hasznosak. Előfordul az is, hogy dúlaként mosogat, paníroz, nagytestvérre vigyáz, telefonálgat és kilométereket sétál, persze mindezt örömmel teszi. Ezen felül segít felvenni a vajúdás ritmusát, a jótékony pozíciót, kimozdítani az elakadást, valamint támogat és tanáccsal szolgál a családdá válás érzékeny időszakában. 

− Ahhoz, hogy elnyerjük valaki bizalmát, nem elég egy találkozás. Hány alkalommal ülsz le beszélgetni ezekkel a nőkkel ahhoz, hogy elfogadjanak?
− A gondozási modellemben négy alkalom szerepel. Azt tapasztalom, hogy ezek a főként egri találkozások jóval többek annál, minthogy a szülésre készülünk. Bensőséges, meghitt és békés alkalmaknak mondanám, ahol tabuk nélkül lehet tőlem és egymástól is kérdezni. A konzultációkon nem csak a kismamák, de azok családtagjai is részt vehetnek, mert úgy gondolom, hogy a kötődés, egymásra hangolódás fontos ahhoz, hogy valódi segítségként támogathassam őket a szülés-születés alatt. A munkámban nagy szerepet kapnak az illóolajok, az érintés, a masszázs, a gyógynövények, de igény esetén szoktam útra bocsátó ünnepet is tartani a kismamáknak, ahol női körben adunk áldást rájuk, a gyermekükre és az előttük álló útra.

− Úgy tudom, hogy a málnalevél teát gyakran ajánlják a kismamáknak. Te milyen fűben-fában lévő orvosságot javasolsz?
− Vannak olyan gyógynövényeim, amelyeket kifejezetten a kismamák miatt termesztek, de van olyan is, ami az istenmezejei réteken magától megterem. Ezekből Ingeborg Stadelmann német bába receptje alapján készítek teakeveréket, amely számos, a várandósság alatt előforduló nehézséget enyhít. Egyébként én is gyűjtök málnalevelet, amit a kismamák a 36. héttől kezdve fogyaszthatnak, mert a bélrendszer salaktalanítását segíti, ezáltal ösztönzi a méhtevékenységet. Masszázsolajak és ülőfürdőkbe való növények is megtalálhatóak a készleteim között, ezek gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító, sebgyógyító és fertőtlenítő hatással rendelkeznek. Ezeken felül sok más csodaszer lapul a polcomon, amelyet valójában a természet a két karjával nyújt felénk, csak meg kell látni.

− Az orvoslás és az alternatív módszerek sokszor hadilábon állnak egymással. Mit tapasztalsz az egészségügyi intézményekben dolgozók hozzád állásával kapcsolatban?
− Röviden? Van feladat abban a tekintetben, hogy megismertessük az orvosokkal, szülésznőkkel a dúlai szemléletet. Mi nem akarjuk az ő helyüket átvenni, mi csupán támogató jelleggel vagyunk jelen mind az otthoni, mind pedig az intézményi szülésnél, ezt sokan félreértik. Viszont szerencsére egyre több a nyitottabb szakember Heves megyében is. Csodás lenne, ha együtt, egymást erősítve és tiszteletben tartva támogathatnánk a várandósokat.

− Vannak bizonyított tények arra nézve, hogy a szülés módja hatással van a baba életére?
− Sokan azt gondolják, hogy a szülés egy olyan dolog, amin minél gyorsabban túl kell esni. Azonban kutatások bizonyítják, hogy az, ahogyan születünk, egy életre meghatároz minket. Például azok a csecsemők, akik császármetszéssel jönnek a világra, jobban ki vannak téve a betegségeknek, míg azok a babák, akik természetes (hüvelyi) úton születnek - és az otthonszülésnél csak ez az opció áll fenn -, az anya hüvelyflórája által sokkal nagyobb védettséget kapnak. Könnyebben kötődnek, és kevesebb szoptatási nehézség merül fel náluk a későbbiekben. 

S azok az anyák, akik átélik az életadás csodáját, sokkal magabiztosabban küzdenek meg a későbbi életükben is a rájuk váró feladatokkal. 

Talán ezért is lenne nagyon fontos az, hogy hallgassuk meg az édesanyákat, és lássuk el őket a megfelelő információkkal. Persze bevallom, a szívem csücske az otthonszülés: a háborítatlanság, a bábai gondoskodás az, amit minden várandósnak kívánok. Emellett tiszteletben tartom, ha valaki az egészségügyi intézményben érzi magát biztonságban, ekkor az otthoni vajúdáskísérés után ott is igyekszem helyt állni; természetes eszközökkel támogatni az isteni folyamatot.

− Még a kórházakban is előfordulhatnak szülés közbeni komplikációk. Otthonszülésnél hogyan tudsz segíteni ilyenkor, egyáltalán esett-e már meg veled ilyesmi?
− Nincs ebben semmi hókusz-pókusz: a dúla nem avatkozik bele, a bábák pedig igyekeznek a náluk lévő eszközökkel elhárítani az életveszélyt, miközben mentőt hívnak. Ne felejtsük el, hogy ők képzett szakemberek, különféle gyógyszerekkel, orvosi eszközökkel, oxigénpalackkal érkeznek, és tudják, mikor jön el az a pont, amikor az anyának vagy a babának kórházi segítségre van szüksége. A hét év alatt, mióta szüléseket kísérek, eddig egy kismamámmal fordult elő ilyesmi, ott szívrendellenességgel született a kisfiú. Tehát ez egyáltalán nem számít gyakorinak.

Szakma és hivatás - A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében a 3312-es szülész(nő)i tevékenység segítőjeként határozzák meg a dúlát, aki a születéstámogató, segítő személyként növeli a szülő nő és párja biztonság- és komfortérzetét a várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak folyamán, személyre szóló lelki, fizikai és informatív támogatást nyújt számukra.

− Be mernéd vállalni azt, hogy levezetsz egy otthonszülést, mint bába?
− Nagy álmom válna ezzel valóra, bár hozzátenném, hogy a holisztikus személetű szakemberek nem „vezetik” a szülést, hanem „kísérik” az anyát, hogy a saját ritmusában, a saját erejére támaszkodva hozhassa világra gyermekét. Jelenleg is bábatanonc vagyok, vagyis ha elvégeztem az egyetemen a szülésznő képzést, már bábaként is közreműködhetek a szüléseknél. Ehhez viszont meg kell várnom, hogy a gyermekeim picit idősebbek legyenek, mert a levelező szak is megkívánja a fizikai jelenlétet. Addig dúlaként segítem a családokat és a bábamesterem mellett kapok választ a felmerülő kérdéseimre. Folyton azt érzem, hogy tanulni szeretnék, és ha eljön az idő, szülésznőként, bábaként minél több csöppséget szeretnék a világra segíteni.

Jurtába költöztek

Az Istenmezeje külterületéhez tartozó egyik, a falutól távolabb eső öt és fél hektáros földterületen állított jurtát Anita és családja, akik Pest megyéből költöztek szinte a semmi közepére. S hogy miért döntöttek úgy, hogy felhagynak addigi életükkel, arról korábban hosszabban is beszámoltunk.

Rozgics-Kiss Anitával személyes ismeretségünk okán tegeződtünk az interjúban.