Eger híre a világűrig ér, krátert neveztek el megyeszékhelyünkről a Marson

– Valóban van egy Eger nevű kráter a Marson, ez teljesen hivatalos. A csillagászati vonatkozású, bolygókon vagy holdakon látható felszíni formák elnevezéseit a Nemzetközi Csillagászati Unió egyik szervezete, a bolygórendszer-nómenklatúrával foglalkozó munkacsoport fogadja el. A Mars déli féltekéjén található, megyeszékhelyünkről elnevezett kráter 13 kilométer átmérőjű, és 1976-ban fogadták el a nevét. A koordinátái: 48,6 fok déli szélesség, 51,9 fok nyugati hosszúság – mondta el portálunknak Varga-Verebélyi Erika, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjának, a Bükki Csillagdának a csillagászati tárlatvezetője, csillagász.

Neveket egyébként bárki felterjeszthet egy hivatalos űrlap kitöltésével, néhány szabályt azonban be kell tartani.
– A marsi kráterek esetében a következő irányelveket kell figyelembe venni: ötven kilométernél nagyobb krátert híres emberekről neveznek el, elsősorban olyan, már nem élő tudósokról, írókról, akik valamilyen módon kapcsolódnak a Marshoz vagy hozzájárultak a megismeréséhez. Az ennél kisebb képződményeket pedig olyan földi kisvárosokról szokás elnevezni, amelyek lakossága eléri a százezret – ismertette a csillagász.
Összesen öt magyar városról neveztek el krátert a Marson, megyeszékhelyünkön kívül még Bakról, Igalról, Kalocsáról és Paksról. Kíváncsiak voltunk, miért épp ezekről.

– Sem Eger, sem a többi város esetében nem találtam arra vonatkozó forrást, hogy ki és mi alapján terjesztette fel ezeket a neveket. A hivatalos honlapon azt említik, hogy akkor neveznek el egy krátert, ha az valamilyen kutatási szempontból érdekes helyen, vagy annak közelében található. Lehet, hogy a kutatást végző személyeknek volt valamilyen kötődésük a városokhoz, de elképzelhetőnek tartom azt is, hogy véletlenszerűen kiválaszthatnak neveket egy kisváros-név adatbázisból. Mindegyik városnév rövid, és nem tartalmaz ékezetet, ezek is előnyösek lehetnek a kiválasztásnál – jegyezte meg Varga-Verebélyi Erika.

Megyeszékhelyünk híre nem csak a Marsig ér, egy kisbolygót is elneveztek róla. Lovas Miklós csillagász fedezte fel az égitestet 1982-ben, s az Eger nevet adta neki.

A csillagok elnevezésének régre visszanyúló hagyománya van. A legfényesebb csillagoknak szép, egyedi nevük van, mint például a Vega vagy a Bellatrix. A kicsit halványabbak neveit már a csillagképük és egy vagy két betű kombinációja adja, ilyen a T Tau is, ahol Tau a Taurus, azaz a Bika csillagképet jelöli. A legkevésbé fényesekből már annyira sok van, hogy rendszerint csak egy katalógusszám alapján hivatkozunk rájuk betűkkel és számokkal. Ezeknek az egyedibb elnevezésére kérelmet lehet benyújtani a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Ezen kívül nem hivatalos módja is van a „csillagvásárlásnak”, vannak ugyanis olyan magánvállalkozások, amelyek csillagnév-eladással foglalkoznak. Ezek a nevek azonban hivatalosan nem lesznek elfogadva, a csillagász közösség ezekről nem fog még csak értesülni sem, így ellenőrizni sem lehet azt, hogy az adott csillagra egy másik vállalkozás egy másik embernek nem adta-e már el a névadás jogát, tette hozzá a szakember.