2022.09.24. 20:48
Felavatták Kacsát, a gőzmozdonyt Bélapátfalván
A város ipartörténetéről is szó volt a bélapátfalvi értéknapokon.
Felavatták Kacsát, a gőzmozdonyt
Forrás: Tóth Balázs/Heves Megyei Hírlap
Értéknapokat tartottak pénteken és szombaton Bélapátfalván. Ezek egyik eseménye volt szombaton délután az egykor a cementgyárban szolgált Kacsa nevű gőzmozdony fölavatása. A város az elmúlt években a Zöld Város programban alakított ki közparkokat, a Cementgyári vasúti megállóban pedig még 2019-ben elhelyezték a mozdonyt is, amelyet vasútbarátok fölújítottak.
Az ünnepségre a felsőtárkányi fúvósok vezették át a résztvevőket a Gesztenyés Kiállítóházból. A mozdonynál Ferencz Péter polgármester mondott ünnepi beszédet, röviden ismertette a lokomotív történetét, amelyet bővebb formában Bársony Béla helytörténész jegyzett le.
A kis méretű gőzöst 1895-ben gyártotta a MÁV Gépgyár, majd Horvátországban, Szombathely környékén és Kisújszállás vidékén szolgált. 1945-ben került Borsod megyébe, ahol megfordult Barcikán és Miskolcon is. 1959-ben fölújították, s hivatalosan 1958-ban került a bélapátfalvi régi cementgyárhoz tolatómozdonyként, de már előtte is itt szolgált. 1979-ben selejtezték le, a bélapátfalvi nagyállomáson tárolták, ahol a környékbeli gyerekek játszótere lett, ami természetesen tilos volt. Az 1980-as években éppen ezért elvitték a cementgyárba és az irodaház előtt állították ki, a vasúti üzem dolgozói fel is újították. Bélapátfalváról 2000/2001-környékén tűnt el (mint kiderült, a MÁV MTM vásárolta meg), a 2010-ben alakult Városvédő Egyesület tagjai még abban az évben Miskolcon találták meg és a Bélkő Nkft. visszavásárolta. Visszahozták, a Vitó Kft. telephelyén tárolták, míg 2019-ben a jelenlegi helyére hozták az 1911. óta 377.265 pályaszámot viselő gőzmozdonyt. Több bélapátfalvi és bekölcei lakos, valamint budapesti és más városbeli vasútbarát önkéntes munkával csinosította, mondta Ferencz Péter. A mozdonyt azért itt állították ki, mert ez volt a kisállomás, itt volt egykori szolgálati helye, a cementgyár, ez volt a méltó helyszín.
A hivatalos ceremónia után volt, aki elmesélte, az állomás környéki gyerekek hogyan játszottak annak idején a vasútnál, ami veszélyes üzem volt, de ismerték a menetrendet, s akkor még nagyobb forgalom volt, az egyik pályán a tehervonatok közlekedtek, a másikon a személyvonatok a városban. Ferencz Péter polgármester fölidőzte, régi kocsikat, mozdonyokat csonkavágányra állították, ami nagyszerű játszótér volt, egyben nagyon veszélyes is, üldözték is őket a vasutasok, de tiszteletben tartották a felnőtteket, igaz, próbálták a határokat feszegetni. Késő estig besátoroztak a mozdonyba, ami rossz állapotban került oda, de vigyáztak rá, s megszólították azokat, akik próbáltak valamit machinálni vele, lopni róla valamit pedig nem jutott senkinek eszébe. Mindig katonásat játszottak 8-10 évesen, a Bors Máté filmek, A négy páncélos és a kutya alapján követték a csatákat. A mozdony jó helyen volt, alatta volt a patakmeder, így tökéletesen lejátszották a rohamokat.
Bársony Béla is megosztott plusz információkat a lokomotívról, ami később derült ki. A MÁV tulajdonában volt 1964-ben, amikor Bélapátfalván megkezdte a szolgálatát a cementgyárban, s csak négy év múlva történt meg az adás-vétel a gyár és az állami vasúttársaság között. Az előző szolgálati helye pedig a Szerencsi Cukorgyár volt, ahol ugyancsak tolatómozdonyként üzemelt, onnan Molnár Gyula mozdonyvezető hozta el Bélapátfalvára, ő később részt vett a felújításában.
Ápolják a parkosított felületeket
Három évvel ezelőtt folyt Bélapátfalván a Zöld Város Program. Ferencz Péter polgármester a projektről elmondta, a zöldfelületeket növelték és rendbe tették, dekorálták, gondozott parkot kaptak, amit próbálnak megtartani. A most is üzemelő cementgyári megállóhelyre még egy fából készült beállót helyeznek el önerős beruházásban. A mozdonyra még az eredeti lámpákat kell megkeresni és visszatenni, illetve a környezetével foglalkoznak a továbbiakban. A vasúti közlekedés már minimális, naponta kettő vonatpár van, kevés az utazóközönség is, ez a rosszul összeállított menetrend eredménye is, hiszen nem igazodik sem az iskola-, sem a munkakezdéshez, a befejezéshez sem, ezt már többször jelezte is. A menetrend-változás segíthetne, de nem szabad elfelejteni, hogy negyven éve nem volt száz darab autó sem Bélapátfalván, ma családonként kettő is előfordul. Hozzáfűzte, azért is örül a zöld város történetnek, mert így hivatalosan is őrzik a zöldfelületek nagyságát. Mindenki parkolni szeretne, de nem tudnak elvonni zöldfelületet, a várakozás probléma lesz a következő években. Az autózással logikusan kevesebben használják a vasutat és a buszt is. Menetrend változásra, a menetjegy árának konszolidációja, kényelmes tömegközlekedésre volna szükség.
Természeti, ipartörténeti és kulturális értékek
Az értéknapok közül pénteken a környék természeti szépségeire hívták föl a figyelmet, szombaton a Gesztenyésben voltak programok. A Napsugár Nyugdíjas Klub tagjai laskát sütöttek, Bársony Béla a keménycserép gyárról adott elő, voltak kézműves foglalkozások is. Föllépett az Agria Vegyeskar, a Gyöngyperje Hagyományőrző Néptánccsoport, a B-Dance Tánccsoport, a Mikófalvi Népi Együttes, Kiss Alexandra, Peller Anna és Peller Károly. Kalácssütő versenyt is rendeztek.