Soha nem gondoltad volna, hogy vulkán van Verpelét határában

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetmegőrzési Osztályának osztályvezetője mesélt portálunknak a különlegességről. 

A Vár-hegy magaslata már messziről szemébe tűnik az arra járónak. A hegy Tarnaszentmária községhatárban emelkedik. Körülbelül 300 méter átmérőjű kúpalakú, tengerszint feletti 183,5 méter, környezetéből 30 méterre emelkedik ki. Magas, meredek oldalaival már régóta stratégiai fontosságú hely volt: Bartalos Gyula 1886-ban őskori megtelepülésre utaló kőeszközöket és középkori vár maradványait találta meg a hegytetőn. Az erődítmény még az 1848-49-es szabadságharc idején is szerepet játszott, mert a szájhagyomány szerint az 1849. február 27-ei kápolnai csatába vonuló magyar honvédsereget ágyúkkal és röppentyűkkel innen lőtte a császári sereg.

A magaslat története azonban még ettől régebbi időkre nyúlik vissza, keletkezése összefüggésben áll a Mátrát létrehozó vulkáni tevékenységgel. Mintegy 16 millió évvel előtt, a fő vulkáni központoktól távolabb, de azokhoz szorosan kapcsolódóan kisebb parazita kúp alakult ki. Először vulkáni törmeléket, tufát röpített a magasba a kis vulkán, majd olvadt andezit tört a felszín felé, de valószínűleg már nem érte el azt. A lávacsatornában megrekedt olvadék jellegzetes legyező alakú formákat is létrehozva szilárdult meg. A mélyről feltörő izzó láva a környezetéből kisebb darabokat szakított le, ezeket magába olvasztotta, átalakította. – fogalmazott a szakember. 

Hozzátette, sok ilyen úgynevezett xenolitot vehet észre a figyelmes kiránduló a sziklák felületét tanulmányozva. Az utóvulkáni fumarola-tevékenység (gőzök-gázok kiáramlása) a megszilárdult andezitet több helyen elbontotta, kisebb üregek képződtek, a kőzet vörösre színeződött. 

Mint megírta, a Vár-hegy kúpját már az 1700-as évek közepétől bányászták. 1882-ben az újranyitott bányában intenzívebbé vált a kitermelés, amely kisebb megszakításokkal egészen 1975-ig folytatódott. Valószínűleg ebben az időszakban semmisült meg a középkori vár is, melyből mára csak a déli oldalon fedezhető fel némi habarcsmaradvány, kevés középkori cseréptöredék. A bányászat során a kiváló építési kő minőségű, vulkáni kürtőben megszilárdult andezitet fejtették, melyet nagy mélységig ki is szedtek, mély kürtőformájú üreget hagyva hátra. Ekkor tárult fel a kis vulkáni képződmény különleges szerkezete. 

– Vidacs Aladár magyar vulkanológus 1973-ban emelte fel szavát a kivételes geológiai értékek védelme és a bányászat leállítása érdekében. A hegyet az 1960-as évek közepén a világhírű francia vulkanológus, Harun Tazieff is meglátogatta. A külföldi szakemberek úgy nyilatkoztak „a verpeléti vulkáni kúp láttán, hogy ők azt már régen ’szabadtéri természettudományi múzeummá’ nyilvánították volna”. A terület 1975-ben kapott helyi jelentőségű természetvédelmi oltalmat, 8,5 hektáros kiterjedéssel – tette hozzá Holló Sándor.

Mint kiderült, a Tarna-völgy szántóiból szigetszerűen kiemelkedő hegy oldalai csak állatok legeltetésre voltak alkalmasak, valószínűleg sohasem szántották őket, így vulkáni kúp lejtőin megmaradt fajgazdag száraz, félszáraz gyepek, sztyepprétek sok értékes védett növény és állat számára nyújtottak menedéket. A lejtőket a legeltetés megszűnte után az agresszíven terjedő kökény kezdte meghódítani. Az itt előforduló tíz védett növényfaj nagy része a tavaszi időszakban (március-május) bontja szirmait. Tavasszal, a megmaradt gyepfoltokat sárga virágaival a tavaszi hérics és a fejét feltartó lila leánykökörcsin kezdi feldíszíteni. Koranyáron a piros kígyószisz és az impozáns virágú, kellemes citrom illatot árasztó, de mérgező nagyezerjófű virít a területen. A hegy alsóbb, nedvesebb részein díszlik a réti iszalag, melynek kékes szirmai különlegesen csavarodnak. Szép sárga virágaival, pozsgás leveleivel hívja fel magára figyelmet a sziklás részeken élő varjúháj. A felmelegedő sziklákon a zöld gyík igyekszik elbújni a látogatók elől, és a gazdag virágszőnyeget számos védett lepke is látogatja. Kiemelkedő természeti értékei miatt a vulkáni kúp területe bekerült az Európai Unió Natura 2000 természetmegőrzési területeinek hálózatába is 2004-ben.

A terület földtani és biológia értékeinek megóvása és népszerűsítése érdekében Verpelét önkormányzata pályázat keretében bemutatóhelyet létesített, ismertetőtáblával, gyalogos híd és korláttal védett ösvény létesítésével. A terület része és egyben geoértéke a 2017-ben alakult Bükk-vidék Geoparknak is. A terület természeti értékeinek megóvása érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázat keretében és civilek bevonásával is munkálkodik a cserjésedés visszaszorítására, a fajgazdag gyepek területének fenntartására. A cserjések egy része megőrzendő, hogy a bokrosokhoz kötődő védett fajoknak (pl. kardoslepke, sárga gyapjasszövő, karvalyposzáta, erei pele) is élőhelyet nyújtson a terület.