A Beatrice gitárosa is zenélt a lőrinci kápolna hálaadó miséjén

Nem csak Szabó Zsolt országgyűlési képviselőt hívta meg – aki lobbitevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a helyiek pályázata sikerrel járt –, hanem „összehozott” egy zenekart is. Mégpedig olyan egykori fiatalokból, akik – mint megírtuk – 30, sőt 40 évvel ezelőtt a templom zenekarában kezdtek énekelni és muzsikálni.

Sokan eleget tettek az alpolgármester invitálásának, annál is inkább, mert ezekkel a hajdani gyerekekkel annak idején ő is együtt zenélt, s volt, akivel közösen ministráltak is. Köztük Tari Botonddal, a Beatrice együttes gitáros-billentyűs-vokalistájával, aki örömmel tett eleget a mostani meghívásnak is.

– Az 1990-es évek második felében a templomi együttesben fogtam először gitárt a kezembe – mesélte Botond. – Nagymamámtól kaptam egy román hangszert, hogy ezzel is ösztönözzön a misére járásra. Sikerrel járt. Kedvet kaptam a zenéléshez, amiből – igaz, akkor még nem tudtam – egy életre szóló kapcsolat lett.

A Beatrice zenésze Lőrinci selypi városrészében nőtt fel, ezért mindig szívesen jön fellépésekre, ha hívják.

– Lokálpatrióta vagyok, ezt nagyon fontosnak tartom. Amikor Péter szólt, azonnal jöttem, s boldogan találkoztam a „régi” fiúkkal és lányokkal – mondta a muzsikus. – Még a templomi dalok egy részére is emlékszem, ha nem is mindegyikre. A kápolnai fellépés alkalmából néhány számban improvizálnom kellett, de szerencsére a többiekkel jól kiegészítettük egymást.

Botond egy másik „meglepetésről” beszámolt: nem tudta, hogy az országgyűlési képviselő is jelen lesz – ez fordítva is igaz –, s a helyszínen lelkesen üdvözölték egymást.

– Régről ismerjük egymást Szabó Zsolttal, de amióta nem a választókörzetben élek, ritkábban futunk össze – közölte Botond. – Természetesen látom, hogy mennyi mindent tesz egykori lakóhelyemért, amiért nagyon tisztelem őt. Pár mondatot váltottunk, jól esett beszélgetni vele, csakúgy, mint Pálinkás Péterrel. Remélem, az újabb találkozásra nem kell ennyit várni.