Egri kurátora is van a zalaegerszegi Mindszentyneumnak + fotók

Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen mondott beszédet az 1956-ban történt események tiszteletére. Az ünnepi gondolatok után a zalaegerszegi Mindszentyneumot avatta fel.

– Itt, Zalaegerszegen szolgált Mindszenty József bíboros, hercegprímás, aki egyike a nemzet ügyét zászlajára tűző nagy magyar egyházi embereknek. Méltóak akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez és az ’56-os hősök halált megvető bátorságához. Ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte. Ezért a mai nap felavatjuk a Mindszenty bíboros emléke előtt tisztelgő, reményeink szerint zarándokhelyként is szolgáló Mindszentyneumot. Abban bízunk, hogy – követve a hercegprímás által alapított intézmények hagyományait – ez a hely is megtelik élettel, és minden magyar a maga hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit – fogalmazott Orbán Viktor az eseményen.

A Mindszentyneum megvalósulásán egri szakember is dolgozott. Nemesné Kis Tímea, aki művészettörténész kurátorként működött közre, portálunk kérdésére elmondta, a 2016-óta tartó munka rendkívül különleges volt.

– Három szinten valósult meg kiállítás, eredetileg csak kettőt terveztünk, egy-egy állandó tárlattal, de időközben az építkezést megelőző régészeti feltárás során a pincében védendő égetőkemencékre bukkantak, így végül egy plusz kiállítótérrel bővült az intézmény. A Mindszentyneum különlegessége, hogy egyszerre formálódott a tér, vagyis az épület és maga a tárlat: nem kellett beszuszakolnunk a kiállításokat egy meglévő helyszínre, hanem formálható, egyedi, kortárs belső terekkel dolgozhattunk, ami lehetőséget adott arra is, hogy az egyes térszakaszoknak is többletjelentést adjunk. Négy kurátor dolgozott a két fő kiállítótéren, hozzám szorosan az első szint tartozott, itt Mindszenty József életútját és tiszteletét mutattuk be. A munkám a műtárgyak, illetve a képi és szöveges dokumentumok válogatásán, a szakszövegek megírásán túl a forráskutatásig, illetve egyéb háttéranyagok elkészítésig minden szakmai tartalomra kiterjedt. Arra fűztük föl a tárlatot, hogy választ kapjunk a bíboros kettős megítélésnek okaira, hiszen még manapság is élesen ellentétbe állítható vélemények élnek róla. Egyrészt feddhetetlen, hitének és hazájának elkötelezett embernek tartják, van olyan vélekedés viszont, hogy túl keménykezű és nehéz jellemű volt – árulta el a kurátor. Nemesné Kis Tímea hozzátette, arra a következtetésre jutottak, hogy még a mai megítélését is befolyásolja az a rendkívül intenzív rágalomhadjárat, amely a főpapi működése, fogsága, sőt az emigráció időszakában ellene zajlott.

– Tudatosan felépített dolog volt ez. Közel ezer sajtócikket tanulmányoztunk át csak ebből az időszakból, hiszen arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, milyen volt valójában az ember a címek és megítélés mögött. Ezt is szimbolizálja a rotunda, ahol a bíboros Rieger Tibor máriaremetei szobrának gipsz mintája található.  Ez lényegében egy szakrális tér, amelyet a római Santo Stefano Rotondo, Mindszenty bíborosi címtemploma inspirált. Itt áll Mindszenty József, a látogatók ítéletére várva, miközben a koncepciós pere során elhangzott, az utolsó szó jogán elmondott gondolatai hallhatók. Ez a teret egyébként egybenyitottuk a kommunista diktatúra egyházüldözését és áldozatait bemutató második emeleti tárlattal. A rotunda felett az áldozatokat ismerhetik meg, letekintve láthatják Mindszentyt, aki maga is egy volt közülük – ismertette. Kiemelte, az interaktív tárlatokkal igyekeztek minél komplexebb képet nyújtani az egyház sorsáról a kommunizmus ideje alatt.

–  A nagyközönség előtt most megnyíló Mindszentyneumban megismerhetik az illegalitásba vonult szervezeteket, a kínzásokat, az elhunytakat, a koncepciós pereket és előkészítésük módját is – húzta alá.