Ne kergessük az erdei úton kóborló medvét, már május óta itt él Heves megye környékén

– A barnamedve, amelyről beszámoltak, már május óta biztosan hazánkban tartózkodik. Az utolsó kameracsapdás felvétel szerint Felsőtárkánytól északra található erdei utakon láttuk, de ez már több mint egy hónapja volt – közölte érdeklődésünkre Bakó Botond, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gerinces zoológiai szakreferense. Hozzátette, a Pes-kő déli oldalán is látták már korábban, nagyjából ez a két helyszín határolja a területét. 

– Meglepő, hogy még itt tartózkodik az állat, amely hazánkban őshonos, de csak látogatóba jár, nem él és nem szaporodik nálunk. A medve általában Szlovákiából jöhet. Ennek több oka lehet, megzavarja például a vadászat, az erdőgazdálkodás, közrejátszhat esetleg élelemhiány, vagy egy hím miatt vonul el. Ugyanis az anya medve két-három évig, míg bocsai vannak, nem képes szaporodni, így emiatt keres nyugalmas helyet a kölykeivel – magyarázta. Kitért arra is, hogy bár a medvének ragadozó fogazata van, de mindenevő, sőt inkább növényevő. 

– Erdei gyümölcsökkel, gombákkal táplálkozik, illetve méhcsaládok is az étlapján szerepelnek. A közhiedelemmel ellentétben nem a méz miatt, a méhek nyújtanak számára remek fehérjeforrást. Aktívan nem igazán vadászik, de a más által frissen elejtett őz vagy muflon is lehet az eledele. A medvének az erdőben nem akad ellenfele, így a többiek meghátrálnak. Hangsúlyoznám, hogy az embert nem tekinti prédának – emelte ki Bakó Botond. Mint mondta, a környező országokban vannak medve balesetek, de ilyen Magyarországon az elmúlt száz évben nem történt. 

– Erdélyben és Szlovákiában fordul elő, egyrészt ott sok példány él, másrészt az emberek viszonya is más az állathoz. Például, ha egy gazda kukoricáját dézsmálja, akkor ő szembe megy a medvével, megpróbálja elkergetni, abból lehet tragédia. Mint mondtam, a medve számára evolúciós szempontból ismeretlen, hogy elkergessék. Ok lehet még az, ha az ember a medve és a bocs közé kerül. Szándékosan semmi esetre se tegyük, ne fotózzunk és ne szelfizzünk, mert az állat fenyegetést érez. Véletlen találkozáskor az anyaállattal szemben kezdjünk el minél előbb és határozottan kihátrálni közülük, közben beszéljünk hozzá és a kezünket emeljük, hogy nagyobbnak tűnjünk. Semmiképp ne fordítsunk hátat és ne kezdjünk el futni, mert akkor követni fog! Ne feledjük, hogy a medve pár másodperc alatt képes elérni az óránként hetven kilométeres sebességet – fogalmazott Bakó Botond. 

– Problémát okozhat még az is, ha a kutyákat póráz nélkül sétáltatjuk. A kutya futkározik, a medvével találkozva megriad, visszafut a gazdájához nyomában a medvével. Az erőkben kutyát póráz nélkül sétáltatni egyébként is tilos, ugyanis sok káros hatása van – szögezte le. Elmondta, véletlen találkozás esetén, ha békén hagyjuk a medvét, nem provokáljuk, nem támad.  Ha sejtjük, hogy medve él a környéken, s az erdőt járjuk, akkor közlekedjünk hangosan, beszélgessünk. Egy kulcscsomó a zsebben például több száz méterről hallható számára. Kövessünk el mindent, hogy észlelje az érkezésünket, s kitér az ember útjából. Egyébként tévhit, hogy amikor a medve támad, akkor két lábra áll. Ez azért fordulhat elő, mert lát minket, de nem érzi a szagunkat. Hozzátette, hogy ha a medve nem akarja, akkor a túrázók sem veszik észre.

– Ezért fontos számunkra minden kameracsapdás felvétel, mert ha kimennénk a medvét keresni az erdőbe, nemigen bukkannánk rá – magyarázta. A medvével való találkozáskor követendő viselkedési szabályok részletesen is olvashatók a BNPI honlapján.