Várháborúkról, török ellen küzdelemről is szól Egerben a negyvenedik évét ünneplő végvári konferencia

A szakmai tanácskozás a Végvár és kultúra címet kapta, az előadások pedig a végvárrendszer életében jellemző hadviselés, gazdasági, diplomáciai, építészeti tudás, tanulás és műveltség témákban hangzanak el.

– Nagy öröm számunkra, hogy ismét sikerült megrendeznünk ezt az eseményt. Az a különlegessége, hogy idén van a 40. évfordulója, ugyanis 1982-ben rendezték meg először – közölte a rendezvényt megnyitó dr. Ringert Csaba, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. – Reméljük, mindazt a tudást, ami az itt előadó és kiállító kollégák sajátja, átadhatjuk a fórumon jelenlévőknek. Azt is reméljük, hogy nemcsak ismertetők, hanem kiadványok, kötetek formájában is megjeleníthetjük. A kollégák jelenleg is ezen dolgoznak, és bízunk benne, hogy  ebben az évben sem törik meg a sorozat, és a továbbiakban is kiadhatjuk a kötetünket, ami a konferenciához kapcsolódó publikációkat tartalmazza.

Az egri várról szólva dr. Ringert Csaba kifejtette, hogy jelen pillanatban komoly beruházások zajlanak a területen, s bíznak abban, hogy október 17-ére a kordonok nagy része eltűnik, és átadják a felújított részeket. Ilyen például a zászlódomb és a Varkoch-kapubástya, amelyeknek a rekonstrukciója hamarosan lezárul. Hozzáfűzte: amiről érdemes lesz bővebben is beszélni a szakmai fórumon, az a Szép-bástya helyzete, ahonnan a felújítás során a legalább 400 éves török ágyú előkerült. A déli várfal megerősítését jelenleg is végzik, illetve reményeik szerint előttük áll az északi szakasz felújítása is.

Dr. Petercsák Tivadar, a vármúzeum nyugalmazott igazgatója az egri végvári konferenciákról és a várkultusz évfordulóiról emlékezett meg.

– Egy közismert mondattal kezdeném az előadást: a magyar ember számára Eger neve egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással – jelentette ki. – Ennek alapja az 1552-ben lezajlott ostrom, amikor Dobó István vezetésével a magyar katonák megvédték a várat, és megállították egy fél évszázadra a török csapatokat. Ez a győzelem történelmünk kiemelkedő eseménye, amelynek nyomán kialakult az egri vár példanélküli kultusza. Ennek része az immár 40 éves végvári konferenciasorozat, amit a tudományos közéletben egyedülálló módon ma is megrendezünk.

Kitért előadásában dr. Petercsák Tivadar a konferencia elindulásának részleteire is: 1979-ben Bodó Sándor, a vármúzeum akkori igazgatója kezdeményezte a magyar végvári kutatások fellendítését, szövetségeseivel a tervük megvalósításához a legalkalmasabbnak egy konferencia megrendezését tartották. Az 1982. október 20-21-én megtartott esemény a Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században címet viselte. Az előadások a téma körvonalait határozták meg, valamint felmérték a további kutatások lehetőségeit. Ismert tudósok, előadók vettek részt a tanácskozáson. 

– Akkor még senki nem gondolta, hogy a konferenciát 40 éven át megrendezik. Szinte hihetetlen, hogy a 20 rendezvényen 250 előadás hangzott el, s ezek mindegyike megjelenhetett a múzeum Studia Agriensia köteteiben. A tematika a hadtörténeten túl a várak fenntartási, társadalmi, kulturális kérdéseit, a környezettel való kapcsolatukat, a hagyomány és korszerűség témáit egyaránt vizsgálták – emelte ki dr. Petercsák Tivadar.

A mostani kétnapos konferencián összesen 21 előadást hallhatnak a résztvevők, a szünetekben pedig PhD-hallgatók poszterbemutatóit tekinthetik meg. Az eseményen egyebek között olyan előadások kaptak helyet, mint a török elleni küzdelem és korabeli pénzügyi kultúra, mindennapi élet Eger várában a kuruc jelenlét árnyékában, valamint az északkeleti várháborúk tapasztalatai.