Eger élő város, ez alakítja az építészetet is

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ új eseménysorozatba kezdett. Mint ahogy már írtuk, az első alkalommal az egri építészetről beszélgethettek az érdeklődők a Bartakovics Béla Közösségi házban. 

Az eseményen kiderült, hogy nézetkülönbség valóban akad, a szakma jeles képviselői között, s nem csak attól függően, hogy ki-ki melyik részén szerepel a munkafolyamatnak. A tervező a megrendelő elképzelését az ő és a város igényei szerint a lehetőségekhez mérten  a legjobban akarja kidolgozni, ugyanakkor nem feltétlenül tud rá hatni – legalábbis Thoma Emőke  Ybl-díjas építész szerint. Elmondta, idegenkedik a mostanában jellemző, egy stílusú, minden egyediséget és környezetbe illeszkedést mellőző épületektől.

– Ha megbíznak egy munkával, akkor nyilván a munkaadó kéréseit figyelembe kell venni az építész tervezőnek. Úgy gondolom, hogy például a főépítésznek igenis feladata az, hogy betartassa a szabályokat, jó irányba terelje a beruházó elképzeléseit, hiszen neked vannak meg erre az eszközeid – mondta Thoma Emőke Kacsó Jánosnak. Mint ismert, a város folyamatosan küzd azzal, hogy a város központjához közelebb haladva olyan szinten akarják beépíteni az aprócska telkeket társasházi lakásokkal, amely túlságosan megterheli a környezetet, a környéket a minél nagyobb profit reményében. Nem megoldott például a parkolás, hiszen ha egy pár száz négyzetméterre négy-öt, esetleg több lakást préseltetne be a megrendelő, szinte biztos, hogy nem tudják majd elhelyezni a néhány kötelező gépkocsi-beállóban az autóikat. Mindez természetesen a városképet is befolyásolja.

Kacsó János, Eger főépítésze elmondta, úgy gondolja, a megbízott tervező feladata, hogy jobb belátásra bírja a beruházót vagy a megrendelőt. Szerinte főépítészként nem feladata irányt adni a városnak.

– Szerintem a tervező hatni tud a megbízóra. Nyilván a mindenkori szabályok betartása fontos, de közben embernek is kell maradni. Hiszen ez egy élő település, az egriek használják, s ennek mentén alakul. Korábban is többször jártam a városban, majd megbízatásom elejét követően ide is költöztünk a családommal, egri lettem. Annak, hogy a város él, az uszodák környéke az egyik legjobb bizonyítéka, hiszen ott egymás mellett jól megfér és funkcionál négy különböző stílusú épület néhány száz méteren belül. Ide épült a parkolóház, illetve itt található a közelben az egyetem érsekkerti épülete is. Az élet alakulása, az igények mentén alakult a környék is – magyarázta.

Kérdésre elárulta, Lázár János építési és beruházási miniszter összehívatta a főépítészeket, ugyanis valamilyen szintű újragondolása zajlik az építkezéssel kapcsolatos törvénykezésnek. Hozzátette, az még nem tisztázott, hogy teljesen új törvény készül, vagy csak a szabályozások módosítása a mai igények és lehetőségek mentén, viszont üdvözölte a kezdeményezést, hogy mindezt a főépítészek, szakemberek bevonásával szeretnék megvalósítani.