A vármegye egyidős a több mint ezer éves éves magyar állammal

Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása 2023. január 1-étől az 1949-es kommunista alkotmány által bevezetett megye helyett újra az azt megelőzően 950 évig használt vármegye elnevezéssel illeti a magyar közigazgatás alapvető területi egységét. Ezzel kapcsolatban Vármegyék, county-k és vajdaságok - hagyománytisztelet a világ közigazgatásában címmel jelent meg szombaton Nagy-Luttenberger István történész tanulmánya a Magyarságkutató Intézet internetes portálján. 

A szerző szerint "a keresztény magyar állam megalapításának egyik legfontosabb feltétele a területi közigazgatás, a vármegyék megszervezése volt. Szent István munkásságának kiemelten fontos részének tekinthetjük a várak köré szerveződő területi egységeket, amelyek az állam egyik legfontosabb gerincévé váltak. Magyarországon tehát a vármegye egyidős az állammal, immáron ezer évnél is idősebb. A magyar állam egyik legrégebbi szervezeti egysége visszanyerte tehát azt az elnevezést, amit történetének elsöprően nagy részében viselt. A döntés jelentőségét a magyar történelem és a hagyományok előtti tisztelgés adja. A magyar történelem tragédiája, hogy a 20. század második felében a múltat végképp eltörölni vágyók külföldi katonák és harckocsik által hatalmon tartott csoportja szakított a magyar hagyományokkal, és egy torz világkép jegyében a magyar hagyományoktól idegen belső berendezkedést és közigazgatást – pártállamot és tanácsrendszert – vezetett be. Ugyanez történt a szocialista blokk minden országában, de Magyarországon az ősi elnevezést is megváltoztatták. A világ szerencsésebb részein, ahol az ordas eszméket és ideológiákat nem engedték hatalomra, sok helyen másként alakult a hagyományos közigazgatási egységek elnevezésének sorsa."

Nagy-Luttenberger István példákkal igazolja más országok hagyománytiszteletét a közigazgatás területi egységeinek elnevezésével kapcsolatban. Mint írja:

"A legkézenfekvőbb példa a tradíciók tiszteletére az Egyesült Királyság. A mai brit közigazgatási egységek elnevezése a county, amit a 11. században a normannok hoztak magukkal. Az angolszászok korábbi területi elnevezése, a shire településnevekben fennmaradt ugyan, de az általános elnevezés a county lett, aminek élén a count állt. A count magyarul grófot, a county szó szerint tehát grófságot jelent, mivel a grófi arisztokrata rang a county élén álló tisztségből fejlődött ki. Az Angol Királyság abban a rendkívül szerencsés helyzetben volt, hogy külső ellenség nem befolyásolta a magterületét, így a legtisztábban őrizhette meg az ősi területi beosztási rendszert. Az angolok megtartották az ősi elnevezésüket, sem okuk, sem akaratuk nem volt változtatni ezen. 

A mai francia közigazgatás alapját a forradalom során kialakított département-ok jelentik, tehát ez a rendszer is közel negyed évezredes. Spanyolországban 1833-ban alakították ki a máig is élő közigazgatási rendszert.

A svájci kantonok elnevezése középkori eredetű, maguk a területi egységek különböző kiváltságok alapján szerveződő völgyközösségekből alakultak ki. Az első szövetségekre már a 13. századból van adatunk, azóta a szövetségük tartalma többször változott, de az elnevezésük nem.

A Benelux államok középszintű igazgatási egységeit ma tartományoknak, hollandul provincie-nek, franciául province-nek, németül Provinznek nevezik. Ezek eredete a középkorba nyúlik vissza, amikor a különböző grófságok és hercegségek a Német-római Birodalomba tartoztak. A spanyol uralom ellen felkelt hét tartomány 1579-ben kötötte meg szövetségét és két évvel később deklarálták függetlenségüket, ekkor hagyták el hivatalosan is a középkori elnevezéseket és vették fel a tartomány elnevezést. A Benelux tartományok elnevezése saját függetlenségük és nemzeti önrendelkezésük szimbóluma.

A skandináv területeken is ragaszkodnak a régi elnevezésekhez. A svéd területi beosztás 1634-ig nyúlik vissza, ekkor alakították ki az új területi beosztást, amit Lännek neveztek el, ez a mai napig a magyar vármegyék szintjének megfelelő közigazgatási egységek elnevezése.

Lengyelországban a területi közigazgatás alapja a vajdaság, lengyelül Województwo. A lengyel államot korai története óta vajdaságok alkotják, tehát itt is az ősi, hagyománytisztelő elnevezés maradt meg. 

Horvátországban a vármegyéket a középkori eredetű županija elnevezéssel illetik, ez magyarul szó szerint ispánságot jelent.

Az Európán kívüli világban is találkozhatunk a hagyománytisztelettel a közigazgatási egységek elnevezésében. Az Amerikai Egyesült Államok 50 tagállamából 48-ban a magyar vármegyéknek megfelelő területi egységeket – a britekhez hasonlóan – county, a helyi sajátosságok tiszteletben tartása miatt Louisianában parish, Alaszkában borough névvel illetik. A világ talán legmélyebb köztársasági hagyományokkal rendelkező országában tehát szó szerinti fordításban grófságoknak nevezik a közigazgatási egységeket, ami az amerikai társadalom hagyománytiszteletének erőteljes megnyilatkozása. Nincs ez másként Kanadában sem, ahol a sűrűbben lakott területek többségén szintén a county szót használják."

Nagy-Luttenberger István hangsúlyozza, a tanulmányában olvasható rövid, vázlatos áttekintésből is kiderül, hogy a közigazgatási egységek elnevezései erősen tükrözik az adott országok hagyománytiszteletét.