Egy kultúrház akkor erős, ha zajlik az élet, igaz ez a hatvani Dalira is

A tél elején bevezetett takarékossági intézkedések következtében átmenetileg a Hatvani Galéria egy része is itt működik, így több kiállítás is megtekinthető, többek között Gálfy-Bódi Tamás linómetszetei, Kovács Árpád érdi festőművész művei, valamint a Vasutas Települések Szövetsége által kiírt gyermekrajzpályázatából született alkotások. 

A művelődési ház rendszeres találkozóhelye több nyugdíjasklubnak, emellett számos eseményt rendeztek meg itt, többek között húsvétváró tojáspartit, élő zenés táncoktatást, kórustalálkozót, aerobikversenyt és a sütemények napját. 

Tompa Z. Mihály intézményvezető azt is hozzátette, hogy az elmúlt évben nyolc tábor helyszíne volt az intézmény. 
– Szinte mindenkinek tudunk elfoglaltságot kínálni, aki ellátogat a Daliba. Szerintem egy művelődési ház egyik legfőbb erőssége, ha reggeltől estig van benne élet. A legkisebbektől az idősebb korosztályig mindenkinek igyekszünk a kedvében járni, olyan programokat szervezünk, amivel mindenki bekapcsolódhat a közösségi életbe, szabadidős tevékenységekbe. Úgy gondolom, hogy a hatvaniak élnek is ezzel a lehetőséggel, ami nagy öröm a számomra – fogalmazott. 

Tompa Z. Mihály ­elmondta: idén is szeretnék tartani a hagyományokat, így ­például folytatódik a költészet és képzőművészet programsorozatuk. Mindezeken túl hamarosan a pár éve sajnálatosan elhunyt ismert helyi alkotó, H. Szabó Sándor nemzetközileg elismert sajtófotós (aki lapunk munkatársaként is nevet szerzett magának) képeiből nyílik kiállítás, valamint ismét lesz férfinapi operettgála is. Ugyancsak az idei tervek között szerepel egy országos népdal- és néptánctalálkozó megszervezése, valamint táboroknak is szeretnének otthont adni ebben az évben is. Természetesen nem marad el a sütemények napja sem, ami tavaly is nagy siker volt. 

Mint arról beszámoltunk, a teljesen felújított Dalit tavaly szeptemberben adták vissza a kulturális életnek. Azért fogalmazunk így, mert az orvosi rendelők felújítása során átmenetileg itt működtek az egészségügyi intézmények, s a struktúra átalakítást követelt, ám miután minden visszatért a normális medrébe, ismét lehetett tervezni a ­jövőt. 

Az átalakítás kapcsán Tompa Z. Mihály elmondta: Hatvan ezer szállal kötődik a vasúthoz, a város a huszadik század elején a fejlődését is a vasútnak köszönhette. 

Arra is rámutatott, hogy az épületen dolgozó munkások érdekes felfedezést tettek, mivel amikor a felújítás során megbontották a tetőt, a feliratok alapján láthatóvá vált, hogy az 1944. szeptember 20-án lebombázott vasútállomás gerendáiból jó néhányat beépítettek ebbe az épületbe. 
– Tehát, ha szabad így fogalmaznom, a Dali nemcsak egy művelődési ház, hanem a vasút szentélye is – húzta alá az intézményvezető.