Jobb, ha nem örülünk a téli szivárványnak, klímabajt jelez

 Nem csoda, ha sokan rácsodálkoztak január 12-én reggel Egerben a város felett feszülő szivárványra, hiszen nem szokványos, hogy a nyári égbolt csodáját télen fedezzük fel. S hogy miért? Arra dr. Rázsi András egri meteorológus hívta fel a figyelmünket.

– A szivárvány nagyon szép égi jelenség, szeretjük fotózni, ám felettébb aggasztó, ha télen megjelenik – mondta a heolnak. – A januári szivárvány megjelenése arra utal, hogy a légkör az átlagosnál jóval melegebb. Nyaranta is csak egy bizonyos szintig van cseppfolyós állapotban a víz a légkörben, ahhoz ugyanis, hogy szivárvány keletkezzen a légkörben víznek kell lennie. Az, hogy az elvileg hidegnek tartott évszakban, télen szivárványt fotózunk egyértelműen a globális felmelegedés által küldött üzenet.

A meteorolóus szavai szerint ilyenkor inkább a halojelenségről kellene fotókat készíteni. Halonak nevezzük azt a jelenséget, amikor a Nap vagy a Hold körül fehéres gyűrű jelenik meg. Akkor képződik, amikor a Nap sugarai megtörnek az apró jégkristályokat alkotó magas szintű felhőzeten. 

– Ha játszani akarnánk a szavakkal, mondhatnánk azt is, hogy helót mondhatunk a halo-nak, ha így melegszik a légkör. Vigyázzunk hát magunkra, mert a Föld vigyáz magára és vegyük végre komolyan a klímakutatók figyelmeztetéseit! - tette hozzá.