Egy házat is felfűthetnének vele: most szemét, de kincs is lehetne a szőlővenyige

Mint ahogy arról már beszámoltunk, a novaji határban járva egy helyi környezetvédővel jókora kupac, idei venyigébe botlottunk. A venyige gyakorlatilag a szőlőtőkén nőtt vessző, melyet miután lemetszenek legtöbbször nem tudnak hasznosítani a gazdálkodók. Gyakran egy, akár két évig is halmokban áll a szőlők mellett, mire egy nagyobb cég átveszi és hasznosítja. Ez idő alatt pedig jó magyar szokás szerint a venyigehalom mellett megjelenik a tujanyesedék, vagy a háztartási-, esetleg a veszélyes hulladék is.

A portálunknak nyilatkozó novaji férfi elmondta, szerinte egy arra alkalmas kazánban bebálázva egy kis mennyiség akár egy családi ház fűtését, meleg vizét megoldja egy napra. Egy-egy kisebb beruházással pedig akár az egyik vagy másik, de akár a két település közintézményeit is el tudná látni a környék venyigéje. A novaji hegyközség a környezetvédőknek tavaly azt írta, jelenleg a környék 350 hektár szőlőjén, 600 liter fűtőolajjal felérő venyige keletkezik hektáronként, amely nem elhanyagolható fűtőértéket képvisel.

– Egy ilyen adottságú vidéken, helyi alapanyaggal lehetne fűteni, ami ebből a szempontból környezetbarát. Nyilván ez beruházás, de egy traktor kellene csak, ahhoz egy bálázó, s a tüzelésre alkalmas kazán. Egy 250 méteres ingatlan fűtése plusz meleg vize olyan ötszáz forintra jönne ki naponta – magyarázta. Egyébként nemrégiben üzemeltek be Visontán egy ilyen kazánt.

A Novaji hegyközség korábbi tájékoztatása szerint egyébként a venyige felhasználásának, hasznosításánál biológiai, növényvédelmi, tápanyag gazdálkodási energia politikai, közgazdasági és még jó néhány egyéb szempontot kell figyelemmel kísérni. 

„A hagyományos szőlőtermesztésben 1960 előtt a venyigét kévébe kötve távolították el a szőlőből, majd főleg kemencében vagy tűzhelyben tüzelték el. Ekkor nem merült fel a tápanyag gazdálkodásban betölthető szerepe, mivel minden kisgazdaságban volt állat, így a tápanyagot szerves trágyával pótolták. Ekkor , ahogy manapság a venyigét térítés nélkül elhordták a szőlőből. Az 1960- s évek második felében kezdett az első venyigezúzó üzemelni a szőlőtermesztésben. Ezzel nem csak jelentős tápanyag maradt a szőlőben, de a talaj szerkezetet és a talaj vízgazdálkodását is javította, a sorközben összezúzott venyige. Hátránya az volt,hogy az elbomláshoz nitrogén keltet. Nagyobb hátránya volt, hogy kimutathatóan emelkedett a faszöveti betegségek aránya. Ezért a venyigét egyszerűen kihúzták a sorok közül és elégették, amely megoldotta ezen problémát. A venyige energia célú hasznosítása ma már gyakorlati lehetőség, amelynek gépi háttere több formába biztosított. ” – írták. 

Kitértek arra is, hogy az Európai Bizottság 2015. december 2.-án fogadta el a Körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomagot. Eszerint ez alapján kell olyan lehetőségeket teremteni, amely elősegíti a fenntartható fejlődést a már megtermelt erőforrások hasznosítására. A hegyközség szerint a jelenlegi venyige eltávolítási rendszer megfelel ennek a csomagnak, hiszen a már megtermelt venyige energia célú hasznosításra kerül valamilyen formában, habár tavaly aprítógép meghibásodás miatt megszakadt a folyamat. előtte a Mátrai Erőműve került. Amennyiben ez a rendszer nem működik, nehezebb helyzetbe kerülnek a kistermelők, mivel helyszíni venyigeégetést mind az Uniós, mind a magyar rendeletek tiltják. A venyige hasznosítása, a kis és közepes vállalkozásoknál is gazdaságosan nem végezhető. 

Demkó Gábort, Novaj polgármesterét is megszólította a természetvédő előző cikkünkben. A faluvezető elmondta a venyige hasznosítással teljesen egyetért, szerinte is ez lenne a leghatékonyabb, környezetbarát fűtés helyben.

– Ám sajnos beruházni nem tudunk most, hiszen alig van adóbevételünk, kevés az iparűzési adó. Amennyiben lesz olyan pályázat, amely ezt lehetővé teszi, akkor mindenképp élünk vele. Jó ötletnek tartanám, hogy a Magyar Falu Programban, a kistelepüléseknek írjanak ki egy vissza nem térítendő, 100 százalékos finanszírozást munkagépre, aprítóra, bálázóra és kazánra. Vélhetően ugyanis más megyében más falvak is élnének vele – mondta. 

A faluvezető kéri a helyieket, hogy a hulladéklerakásra vonatkozó szabályokat tartsák be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egri hulladékudvarba azok, akik fizetik a szemétszállítás díját autógumit és törmeléket is leadhatnak. Kérte, cikkünkben is jelenítsük meg ezt a lehetőséget, hátha akkor tudatosul a környéken élőkben. szeretnénk kiemelni, hogy elektronikai hulladékból például nincs mennyiségkorlát, tehát ha például a szomszédok összefognak, és egyikük szállítja be egy utca elektronikai hulladékát, akkor leadhatja.