Új tüzelőanyagot keresnek ötezer egri lakás fűtésére

Le szeretnék váltani a földgázt, vagy egy részét, és új energiaforrással szeretnék biztosítani közel ötezer egri háztartás fűtését és melegvíz-ellátását. Az EVAT Zrt. kedd délelőtti tájékoztatóján Zsebe Albert, az EVAT Távhő Divíziójának vezetője tekintett vissza az elmúlt öt évtizedre, bemutatva az első két ütemben megvásárolt és azóta jórészt leállított gázkazánokat, illetve az 1993-ban a Veolia által üzembe állított, jó hatásfokú gázmotorokat. A divízióvezető elmondta, már 1988-ban rekonstrukciós program indult, lecserélték a hőközpontokat, 1993. óta egyedi mérés és szabályozás működik, s a lakók szigetelték az épületeket is, az áramigény is lecsökkent a keringetésben, 2020-ban pedig három hőtároló tartályt építettek, ami egyedi az országban. Ennek köszönhetően harminc év alatt felére (155 ezer gigajoule-ra) csökkent a rendszer gázfogyasztása, a további csökkentés megtérülően már nem biztosítható.

Lakatos Tibor, a Reál-Energo Kft. ügyvezetője a jövőről beszélt. Mindenhol próbálják diverzifikálni a tüzelőanyagot, hiszen csak akkor lesz fenntartható és hatékony egy távhő rendszer, ha 50 százalék alá csökkentik a gáztüzelést. A földgáz ára kiszámíthatatlanná vált, az LNG drágább a vezetékesnél, drágulnak a üvegházhatású gáz-kvóták, de egyébként is cél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Kifejtette, több lehetőséget is megvizsgáltak, így szóba került a szennyvíziszap és a biogáz is, amiből Eger környékén nincsen elegendő. A háztartási, válogatott hulladék begyűjtése, tulajdonjoga egyelőre kérdéses, átalakult a rendszer a koncesszióba adás miatt.

A napenergia felhasználása hőenergiát előállító kollektorként nem, inkább áramtermelésként jöhet szóba az egri rendszerben, de az utóbbi időben megdrágult. Egy 500 kilowattos kiserőmű építésének költsége most 616 millió forint, 2026-ra 740 millióra emelkedhet. Pár éve ennek töredéke volt.

Eger déli részén egy geotermikus erőmű táplálhatná meleg vízzel az egri távhőrendszert, ez 8 milliárd forintos beruházás lenne, hátránya, hogy versengene a gázmotoros erőművel, hiszen akkor termel inkább, mikor odakint is meleg van. A beruházás több éves kutatást kívánna. A létesítés esetleges költségnövekedése intenzíven jelentkezne a távhőárban, a fűtőanyag viszont nem drágulna.

A legtöbb szó a biomassza fűtőműről esett, az Egererdővel közösen megvalósítva, erre 2010-ben is készült terv. Ez jól szabályozható, csúcsidőszakban is bírná a megnövekedett igényt. Az erőmű Felnémeten, az Egererdő telephelyén volna a legjobb helyen, így a fa beszállítása sem okozna plusz környezeti terhelést. Az állami erdészet akár távhő termelő is lehetne, az EVAT szolgáltatóként a szükséges vezetékrendszert építené ki. A beruházás tízmilliárdos volna, egy ötven százalékos drágulás 30 százalékkal jelentkezne a távhőárban, a fa 50 százalékos drágulása 20 százalékos növekedést jelentene. Lakatos Tibor szerint optimális esetben is 2027 végére épülhetne föl egy új, faaprítékos fűtőmű.