Eredményesebb lipicaikra volna szükség

Ünnepélyesen is átvették az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára kerülésről szóló dokumentumot a lipicai lovak tenyésztésében kiemelkedő szerepet játszó szervezetek. A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete részéről Bocsi Csaba ügyvezető elnök elmondta, ennek a megtiszteltetésnek köszönhetően a lófajtát jobban megismerik majd és nagyobb körben tudnak elterjedni a fajta egyedei. A tenyésztési kör bővülésével a fajta jövője is biztosabbá válik, hiszen a tenyészkancák számának emelkedésével több kiváló egyed bukkanhat majd föl.

- A lipicai a világ több országában is jelen van, Dél-Afrikában, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban is tenyésztik, de a darabszám főként Magyarországon, Romániában és Horvátországban jelentős, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában az állami méneseken kívül a magán tenyésztőknél kevéssé van hagyománya. Új tagunk, Szerbia szintén jelentős állománnyal rendelkezik, de nincs a magyar közelében – mondta Bocsi Csaba, aki szerint Magyarországon bő ezerháromszáz kancát tartanak nyilván, ez azonban fakad a támogatási rendszerből is, hiszen őshonos állatként pénzt kapnak utánuk a lipicai lovakat tenyésztők.

A fogatsportba jelenleg nagy számban kerülnek be a lipicaik, azt kellene elérni, hogy újra olyan eredményesek legyenek, mint voltak a kétezres években, amikor világbajnoki érmeket nyertek. Mostanság is nyernek magyar bajnoki címeket, de nemzetközi eredményeket nem. Két évvel ezelőtt ifj. Fekete György csapat világbajnoki címet szerzett, akkor három lova közül kettő lipicai volt. Egy áttörő sikerre volna szüksége a fajtának. Bocsi Csaba említette az 1980-as évek sikereit is, amikor a sporteredményeknek köszönhetően sorban álltak a fajtáért. Most nagyobb az állomány, keresletre is szükség volna. Megjegyezte, Magyarországon sokszor előfordult, hogy divatoznak, és nem a megfelelő lovakat szerzik be.

- Az utóbbi öt évben majdnem megkétszereződött a lipicaival foglalkozó tenyésztők száma, taglétszámunk háromszázról ötszáz fölé növekedett. A tavalyi aszály kihatott a tenyésztőkre is, sokaknak el kellett gondolkodniuk, hogyan teleltetik ki az állományt, de kevés tél volt, akik kitartottak, már maradnak – mondta Bocsi Csaba.

Az ügyvezető elnök visszatekintett az elmúlt öt évre, amikor azért dolgoztak, hogy a lipicai lótenyésztés hagyománya fölkerüljön a reprezentatív listára. Többször is egyeztettek a többi országgal, számos eleme volt a pályázatnak, amelyet jól raktak össze. Nagy vállalásokat nem tettek a normál tenyésztői munkán túl, tudják tartani a mindennapok tevékenységét. Időnként megmutatják a fajtát, ami jó reklám lehet a lipicainak, pünkösdkor például a szentendrei Skanzenban lipicai fogattal biztosít majd kocsikázási lehetőséget az egyesület.