Gyakrabban éneklik majd a Cserniczky testvérek himnuszát Bélapátfalván + fotók, videó

Cserniczky Dénes zeneszerzőről nevezik el a régi gőzmozdonynak is helyet adó vasúti parkot Bélapátfalván. A szombati avató ünnepségen Ferencz Péter polgármester azt idézte föl, amikor Cserniczky Dénes megkereste a 2000-es évek elején kezdő polgármesterként, hogy mit szólna hozzá, ha lenne Bélapátfalvának himnusza. Akkor ő Szentendrén lakott, de sokat tartózkodott itt a víkendházában, s elmondta, Szentendrének már írtak ilyet, megcsinálnák a bélapátfalvit is. A himnusz zenéjét ő írta, a szöveget a testvére, Gábor írta. Többször fölvették a művet a kórussal az apátságban orgonakísérettel is, valamint játszotta Barta Gábor zeneművész is, akinek sok darabot adott át Cserniczky Dénes.

A polgármester szerint nem a Bélkő hegyre kell büszkének lenni, hanem arra, amit alkottak és megmarad generációkon át. A Cserniczky testvérek maradandót alkottak, méltón viseli „Dini bácsi” nevét a park, ahová illene majd egy zenepavilon is. A polgármester kiemelte, Cserniczky Dénes egy interjúban Mező Ervinnek elmondta, 14 éves koráig élt itt, utána a család Budapestre költözött, de magát tisztességes, keresztény, egyszerű gondolkodású bélapátfalvi embernek tartja.

Takácsné Cserniczky Mária, a lánya is megemlékezett édesapjáról. Elmondta, a család gyökerei ide nyúlnak. Dédnagyapja, Kubis Géza Bélapátfalva főjegyzője volt, az üres segédjegyzői állást pedig nagyapja, Cserniczky Béla, a csernelyi suszter fia nyerte el, ahogy Kubis Géza lányának szívét is. A szerelemből házasság lett és három gyerek, apja elsőként született, majd Gábor, végül Zsuzsanna. Dédnagyapja után nagyapja lett Bélapátfalva és Szilvásvárad főjegyzője. Az ő életében fontos szerepet játszott a kultúra fejlesztése, a szegények segítsége. Az első óvodát, iskolát, könyvtárat ő alapította itt, s így nevelkedett apja is, segítette a rászorulókat, segített a földeken, miközben zenét tanult, s szerepelt rendezvényeken, muzsikált a szegények lakodalmán. Amikor a Zeneakadémiára került, apja is fölment. A falut nem felejtette, visszajártak ide, mígnem kaptak egy telefont, hogy osztják a hegyoldalt, így vettek ott telket. Egy interjúban Bélapátfalvát szentnek tartotta. Ő is fölidézte a város himnuszának megalkotását, édesapja hallotta, hogy város lesz Bélapátfalva, a nagy alkalomra testvérével megkomponálnák a himnuszt, amelyben minden szeretete, tisztelete benne van. Megköszönte, hogy elnevezték róla a parkot.

Az ünnepségen az asszonykórus elénekelte az említett művet is, amelyet ezentúl szeretnének a városi, iskolai ünnepségeken is lejátszani, a következő generációknak továbbadni. A park nevét a kapun lévő felirat is őrzi, a nemzeti színű szalagból pedig minden, az ünnepségen részt vevő bélapátfalvi kapott egy kis darabot.

Az egykori zeneszerző 1927. október 5-én született Egerben, az egri Ciszterci Gimnáziumban, majd a Zeneművészeti Főiskolán, egyházzenei szakon tanult. Tanárai között volt Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Werner Alajos, Vásárhelyi Zoltán. Könnyűzenészként zenekarokban játszott, turnékon vett részt. Több Heves megyei újságban és folyóiratban is publikált.