Kevesebben élnek Gyöngyösön, Egerben, de még Szilvásváradon is, mint 10 éve

A KSH népszámlálási adatai szerint 2022. október 1-jén 9,6 millióan éltek hazánkban, 3,4 százalékkal kevesebben, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. A települések népességének változása vegyes képet mutat. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké jellemzően gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. Összességében viszont a települések többségét népességfogyás jellemezte. 

A KSH adatfelvétele alapján Heves vármegye lakossága 21 év alatt majdnem negyvenezerrel, 2011 óta pedig 23 ezerrel csökkent. A vármegyében a népszámlálási adatok szerint tavaly október elsején 286 ezer 142-en éltek, míg a megelőző összeírások idején 325 ezer 707-en, illetve 308 ezer 882-en.

2012-2022 között a KSH adatai szerint 30 ezer gyerek született és több mint 49,6 ezer ember hunyt el, azaz természetes okok miatt 19,6 ezerrel csökkent Heves vármegye népessége. A belföldi vándorlási különbözet is negatív volt az elmúlt évtizedben, noha 2015 trendfordulót jelentett és csökkenésnek indult a különbség, sőt, 2019-től kezdve pozitívba fordult a tendencia, többen költöztek a megyébe, mint el innen. Összességében 2012-2022. között 97,3 ezren költöztek szűkebb pátriánkba, míg 98,7 ezren elköltöztek innen. Az egyenleg 1362 fős fogyás volt. A megyén belül is voltak költözések, az elmúlt 11 esztendőben 57,8 ezren váltottak úgy lakóhelyet, hogy egyúttal másik hevesi településre költöztek. A fenti adatokból kiszámítható, hogy Heves vármegye népessége a külföldre vándorlás (és az ide költözés) miatt körülbelül kétezerrel csökkent 2012. óta.

A népszámlálási adatok alapján huszonnégy Heves vármegyei település lakónépessége növekedett 2022-ig a megelőző népszámlálás óta, a legnagyobb mértékben, 23,6 százalékkal a demjéniek lettek többen. Tíz százalék fölötti arányban további három község lakossága gyarapodott, Szarvaskőé (15,4 százalék), Mónosbélé (10,8 százalék) és Ostorosé (10,1 százalék). A növekedő létszámúak közé tartozik még az egri agglomeráció több községe (Bátor, Noszvaj, Egerszalók, Nagytálya, Szihalom, Kerecsend, Felsőtárkány, Maklár), pár település Gyöngyös környékéről (Visonta, Gyöngyöshalász, Atkár, Nagyréde), de hátrányos helyzetű falvak is (Szentdomonkos, Nagyfüged, Kömlő, Tarnazsadány, Erk, Zaránk, Tarnaörs), valamint a legkisebb népességű hevesi falu, Tarnaszentmária.

Enyhe, vagy közepes volt a népességcsökkenés a megye hatvani térségében, illetve középső területein, valamint Dél-Heves jó részén. A legnagyobb csökkenés a legnépesebb városokat, illetve az északi településeket érintette, valamint a megye dél-keleti részén lévő falvakat.

Az öt százalék alatti népességvesztésű települések közé tartozik 26, köztük két város, Verpelét (-1,5 százalék) és Hatvan (-2,1 százalék), vagy éppen Kál nagyközség (-2,8 százalék), de említhető még Abasár, Ecséd, Gyöngyössolymos, Feldebrő, vagy Egerfarmos is, az öt százalékos küszöb Gyöngyöshalásznál húzódik. További negyven település tartozik az 5-10 százalékos kategóriába, Mezőtárkánytól Andornaktályán, Kompolton és Kisfüzesen át Szűcsiig, vagy Egercsehiig. Itt már több városi címmel rendelkező település is található, Heves (-6,9 százalék), Füzesabony, Kisköre (mindkettő -8,5 százalék), Lőrinci (-9,4 százalék).

Lakosságának több mint tizedét veszítette el tehát további harmincegy település, olyanok mint Recsk, Poroszló, Mátraderecske, vagy Nagyvisnyó. Ebbe a kategóriába tartozik Gyöngyös (-11,9 százalék), Gyöngyöspata (-12,3 százalék), Eger (-13,2 százalék), Bélapátfalva (13,6 százalék), Pétervására (-13,7 százalék). A 15 százalék feletti veszteség sújtotta kategóriában található Balaton, Mikófalva, Sarud, Egerbocs, Szilvásvárad és Istenmezeje, utóbbi három település lakónépessége sorrendben 16,4 százalékkal, 17,3 százalékkal, valamint 20,9 százalékkal zuhant a 2011-es népszámlálás óta.

Az egyes járások közül a Hatvani veszített legkevesebbet népességéből, 4,5 százalékot, majd a Hevesi következett öt százalékkal, sorrendben pedig a Füzesabonyi, a Gyöngyösi, majd az Egri következett 6,8-8,5 százalékos fogyással, míg a sort a Pétervásárai és a Bélapátfalvi járás zárja 11,8, illetve 13 százalékos népességvesztéssel.