2023.06.04. 20:34
Több mint 160 éve nyitottak meg a parádi fürdők
Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.
Forrás: Fortepan
EGRI ÉRTESÍTŐ. HETILAP. EGYSZERSMIND A HEVESMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. MÁJUS 19-ÉN 1861.
A parádi fürdők megnyitása.
Ezennel értesittetik a t. cz. közönség, hogy a Hevesmegye legkiesebb vidékén fekvő s páratlan hatásu gyógyvizéről országszerte ismeretes parádi fürdők megnyittatnak, és pedig: a timsós fürdő május 29-én, a csevicze-fürdő junius 1-én.
Szobákra való megrendelések a timsós fürdőt illetőleg az uradalmi fürdő-igazgatósághoz Gyöngyösön át Parádra, vagy pedig Losteiner Károly fürdő-orvos urhoz ugyanoda intézendők; - a csevicze-fürdőt illetőleg pedig a megrendelések Egerland László fürdő bérlőhöz Gyöngyösre küldendők.
A tulajdonos uradalom által a kellő intézkedések megtétettek, hogy a tisztelt vendégeknek a Parádon mulatás mind egészségi szempontból sikeres, mind kényelem tekintetésből élvezetdus legyen; - gondoskodva van arról is, hogy a csevicze-fürdőnél junius 8-tól kezdve a tisztelt vendégek orvosi rendelés szerint készitendő juh-savóval is naponkint elláttassanak.
Kompolton, 1861-ik évi május 10-én.
A debrői uradalom fölügyelősége.
MÁTRA. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI KÖZLÖNY. 1864. FEBRUÁR 13.
Szenterzsébeth farsang utolján.
A farsang végső napjait éljük, melyek böjti napoknak is beillenek, mindazonáltal mindenütt tánczvigadalmak rendeztetnek. Azonban a czélt, s az ezt elősegitő eredményt tekintve a sanyaruság napjaiban is fölöttébb jól esik tudomást venni arról, hogy a vig kedély között is éber figyelemmel vagyunk hazánk szenvedő emberisége iránt, s azok könnyeit letörölni készek vagyunk.
De nézzük mi történt vidékünkön?
Vidékünk központján Pétervásárán minden év nagy farsangján – mert tudni való, hogy van kis farsang is – tánczvigadalom szokott tartatni; e szokás ismételtetett jelen zaklatott időben is. Kérdezné talán valaki, mi volt czélja? hát bizony az, hogy mulassunk. Már szó ide, szó oda én őszintén megvallom, nemes, és hálás elismerést érdemlő tény leendett volna, ha a vigalomhoz egy szép örök emlékü czél, a tiszta bejövetelt az inséges emberiség segélyére forditani, van szöve.
Vidékünkön is megkezdte már müködését az inségi bizottmány, csakhogy fájdalom kevés fölött rendelkezhetik – quid hoc ad tantum sitim – egyébiránt vigasztal bennünket az, hogy az eddig kiosztott segély bár kissé, mégis némi vigaszt öntött a zaklatott szivekbe.
Azt mondják tarkán szép az élet, azaz változatosan. Mi ezt tapasztaljuk; de nem sok szépet látunk benne jelenleg. Vidékünk ugyan elég változatos mulatságot lát lefolyni. Igy mult hó végső napjaiban nagy hajtó vadászat volt az ős Mátra nyugati részén, a melyen sok szenvedélyes vadász vőn részt. És az eredmény? egész biztonsággal nem felelhetek, mennyiben tudomásomra jött, némi tartózkodással teszem közzé, mely szerint a következő: 40 nyúl, 16 róka; - valaki azt mondta, hogy ezt többet is lőhettek volna; mert ott igen sok van.
E lapok negyedik számában, a különfélék rovatában, mint ritkaság emlitetik fel egy vadmacska Ostoroson, mely az urasági kertben Joó János úr egyik bérese által elejtetett, nálunk is megjelent egy, vidékünk osztatlan tisztelete és szeretetével biró t. N. J. udvarán, tetemes kárt téve a szárnyas állatokban, míg keserü számadásra nem vonatott a fegyver tölténye által, valjon nem párja volt-e az Ostoroson lelőttnek?
Viszontlátásig. Szenterzsébethi
GYÖNGYÖSI LAPOK. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS POLTIKAI HETILAP. 1880. NOVEMBER 25.
Hírek.
– A szabó segédek bálja szépen sikerült a mult vasárnapon, bár az esős idő s locs-pocs nem igen kedvezett neki.
– A bérkocsisok annyira zsarolják az utazó közönséget, hogy kénytelenek vagyunk a kapitányság figyelmét felhívni e botrányos manipulaczióra. – A vasúti állomástól párszáz lépésnyi siralmas kocsikázásért, ronda, piszkos „hintóban” egy forintot követelnek. – Nem tudjuk, van-e hatósági árszabály a bérkocsik viteldijára nézve. Ha van, meg kell hagyni a bérkocsik tulajdonosainak, hogy az árszabályt ragasszák fel a kocsikra; ha nincs: jó lesz mentől elébb behozni. - A napokban két fővárosi uri emberen, a vasúti állomástól a buzapiacig 1 frt 50 krt., mond egy frt 50 krt követelt az egyik mélyen tisztelt bérkocsis. – Párisban ekkora távolságra egy franc a viteldij. És a kocsi tiszta, elegans, a kocsis (monsieur) pedig még egy kis udvariassághoz is konyit.