Füge és medvetalp: támadnak a kaktuszok, figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park

Lehet sokan nem is gondolnák, de bizony már Magyarországon is léteznek a kaktuszoknak kivadult állományai, amik nyomon követésével és felszámolásával egyre többet kell, hogy foglalkozzunk, és egyre többször kell, hogy szót ejtsünk - írja a bnpi.hu.

Mint írják, tévhit, hogy a kaktuszok csak a meleg éghajlatú területeken életképesek. Vannak olyan fajaik, amelyek hosszú, hideg időszakokat is túlélnek, akár -20 fokon is! Magyarország egyre több pontján (pl. Kiskunság, Kemeneshát, Mecsek, Pilis, Vértes, Villányi-hegység) találtak már olyan populációkat, amelyek túlélik a teleket. Mivel egy viszonylag újonnan megjelenő problémakörről van szó, nagyon fontos hogy ismerjék a kivadulások helyeit, és hogy tájékoztassák a lakosságot arról, hogy ne ültessék ki ezt a növényt a száraz gyepekbe!

Hazánkban a kaktuszok terjedésének leginkább a nyílt homokpusztagyepek és sziklagyepek kedveznek. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén már a Mátrában is megjelentek. Áprilisban adtunk hírt róla, hogy kollégáik Gyöngyöspata külterületén számoltak fel egy viszonylag nagyobb kiterjedésű medvetalpkaktusz állományt - írják.

Hozzátették, a Nógrádi Tájegységénél is ismert volt két terület, ahol valószínűleg kiültetés következtében jelentek meg a kaktuszok, Cered és Nemti mellett, Nógrád vármegyében. Cereden a közút melletti homokkő oldalon találtuk meg őket. Ezt a két kis állományt sikerült nyár elején fölszámolniuk, az illetékes természetvédelmi őrök aktív segítségével. Ezen nógrádi kaktuszok meghatározásában dr. Kelemen András volt a segítségükre, aki a Kiskunságban invazívan terjedő kaktuszokkal – medvetalpkaktuszok, kötélkaktuszok – foglalkozik évek óta. Mind a három helyen heverő medvetalpkaktusz kivadulása történt a nógrádi és hevesi esetekben egyaránt.

Egy faj kivételével ezek a növények kizárólag Amerikában őshonosak. Nálunk elvadulva az inváziós tulajdonságok negatív hatásait vonják maguk után: nem valók ide, gyorsan szaporodnak, nagy felületeket boríthatnak el, és ezáltal veszélyeztetik az őshonos élővilágot. A mediterrán országok sziklagyepeit sok helyen már úgy elborították a kaktuszok, hogy nem csak őshonos állat- és növényfajok, de már a birkanyájak, és a tengert csodálni szándékozó emberek is kiszorultak róluk - fogalmaz az igazgatóság.

• A védekezéshez leginkább a megelőzéssel járulhatunk hozzá.
• Ne ültessünk kaktuszokat semmilyen célból a természetes környezetbe!
• Ügyeljünk a növényi hulladékra is, amennyiben kaktusz kerül közé!
• Mielőtt kidobnák a kukába/közösségi komposztálóba/otthoni komposztálóba a növényt, hagyjuk a napon minimum hetekre száradni, és amikor már teljesen barnára száradt és csörögve törik, csak akkor dobjuk ki.
• Se a terméseket, se a "leveleket" (nóduszokat) ne dobáljuk el zölden, mert a kaktusz vegetatívan (a levelekről) és magról is jól szaporodik.

Az Igazgatóság arra kér mindenkit, aki kivadult kaktuszokkal találkozik, hogy az információt juttassa el az illetékes nemzetipark-igazgatóság titkárságára (a mi esetünkben: [email protected]), vagy csatlakozzon a közösségi oldalon a Kaktuszok a természetben nevű csoporthoz, ahol megosztja az információt! Az észlelés rögzítéséhez szükséges a kaktuszról készült fotó és a helyszín pontos (lehetőleg koordinátákkal történő) megadása.

- Köszönjük, ha tájékozottságukkal – illetve a kivadult kaktuszok észlelésének megosztásával – segítik az inváziós fajokkal foglalkozó munkatársak munkáját, valamint a természet védelmét - fogalmaz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.