Matekban vegyes a kép, szövegértésben rosszabbak a diákok Hevesben

Nyilvánosságra hozták a tavalyi országos kompetenciamérés eredményeit. A hatodikos, nyolcadikos és tizedikes tanulók matematikai, szövegértési, természettudományi, angol- és német nyelvi tudását mérték föl az ország 4266 iskolájában. A feladatlapokat közel 257 ezer tanuló töltötte ki.

Az országos jelentésben figyelembe vett tanulók matematika átlageredménye a 6. évfolyamon 1493, a 8. évfolyamon 1602, a 10. évfolyamon 1646 képességpont volt. Az Oktatási Hivatal szerint a 2008-2022 közötti adatsorokban az látható, hogy a korábbi évek mérései során az átlageredmények inkább enyhe ingadozásokat mutatnak a matematika területén, amelyek évfolyamonként különböző irányban csak kismértékben tértek el. A 2022-es eredmények vegyes képet mutatnak az előző évi mérésekhez képest, a 6. évfolyamon 25 ponttal többet, míg 8. és 10. évfolyamon 7-7-tel kevesebbet értek el a tanulók. A 6. és 10. évfolyam eredménye a 2008-2021 közti mérések eredményeinek átlagától (1490,7 illetve 1640 pont) magasabb, míg a 8. évfolyam eredménye alacsonyabb lett az eredmények 1611,7 pontos átlagánál.

Heves megye diákjainak átlaga a hatodik évfolyamon 1466, a nyolcadikon 1575, a tizediken 1613 volt, amely az első két esetben 27, az utolsóban 33 ponttal marad el az országos átlagtól. A járási bontásban közölt táblázat a hatodik évfolyamon megegyezik a tizedikesekével, valószínűleg hibás. A nyolcadikosoknál a legjobbak az Egri járás diákjai teljesítettek a legjobban 1631 ponttal, a hevesi és pétervásárai járás diákjainak átlaga az 1500 pontot sem érte el. A gyöngyösi, hatvani, bélapátfalvi tanulók 1562-1580 pont között teljesítettek. A tizedikesek esetében a megyei átlagot az egri és gyöngyösi középiskolások érték el, mindkét esetben 1630 pont fölött volt az átlag, 1500 pont alatt maradt a Hevesi járás, a leggyengébb pedig a Pétervásárai volt 1350 ponttal. Néhány korábbi évvel összehasonlítva a hatodikosok a 2013-2017-es szinten teljesítettek, a 2021-es hullámvölgy után javítottak, hasonló a helyzet a nyolcadikosoknál, bár ott a 2013-as szintet nem érték még el, míg a tizedikesek körében romló a tendencia Hevesben. A nyolcadikosoknál Gyöngyös körzetében tapasztalható romlás, Pétervásárán javulás, a többiben visszakapaszkodás, míg tizedik évfolyamon Egerben és Füzesabony körzetében a hullámvölgy után a korábbi szint felé tartanak a gyerekek, de a többiben nem jó a tendencia.

A szövegértés esetében az országos átlageredmény a 6. évfolyamon 1475, a 8. évfolyamon 1535, a 10. évfolyamon 1600 képességpont volt. A teljesítmény különbség a korábbiakhoz képest egyenletesebb, a Covid miatti digitális oktatás ezt a területet befolyásolta a leginkább, mindhárom évfolyam teljesítménye romlott. A magyar gyerekek a digitális szövegértés mérésen rosszabban teljesítenek a papír alapú méréshez képest, mint más országokban. Az elemzés szerint egyre több az alulteljesítő gyerek.

A Heves megyei átlageredmények a hatodikosoknál 1442, a nyolcadikosoknál 1501, a tizedikeseknél 1580 pont volt, szignifikánsan rosszabb, mint 2021-ben, illetve az azt megelőző években, utóbbi kettő esetében csak 2021-hez képest közel ötven pont volt a visszaesés, míg a legkisebbeknél volt pozitív elmozdulás, de a korábbiakhoz képest rosszabb a teljesítmény. Az Egri, a Gyöngyösi, valamint a Hatvani járás iskolásai meghaladják a megyei átlagot ebben a tekintetben, a megyeszékhelyen és környéken tanulók az országost is, a többi járás viszont rosszabbul teljesít, bár Füzesabonyban és vidékén a 6. évfolyamotok meghaladják a megyei átlagot, az idősebbek viszont elmaradnak attól. A Hevesi és Pétervásárai térség diákjai mélyen átlag alattit nyújtottak 1300-1400 pont közötti eredményeikkel. A korábbi évekhez képest súlyosan romlott az eredmény a Pétervásárai járásban, de jelentős volt a romlás a Hatvani körzetben is, míg a a Füzesabonyi térség hatodikosaiknál nagy javulás volt a korábbi évfolyamokhoz képest.

2022-ben először írták meg a tanulók az országos kompetenciamérésben a természettudományi feladatsort, ebben 2014 ezren vettek részt. A természettudomány mérés – amelynek képességskáláját most rögzítették a hatodikosoknál 1500 pontban - a 6. és 8. évfolyamon teljeskörű volt, 10. évfolyamon viszont csak a köznevelésben tanuló diákok vettek részt. A többi tantárgyhoz hasonlóan 8. évfolyamos tanulóknak jelentősen, 87 ponttal magasabb átlageredményt érek el a 6. évfolyamosokénál. A Heves megyei átlag 1473 pont lett hatodik, 1558 nyolcadik és 1770 tizedik évfolyamon, utóbbi egy picit felette van az országosnak. Járási bontásban az Egri meghaladja az országosat, de hatodikban még a Füzesabonyi járás diákjai is kimagaslók. Tizedikben az egri (1770), gyöngyösi (1816) középiskolások is országos átlag felettit nyújtottak, míg a Bélapátfalva környékiek nyolcadikban, a Füzesabony vidékén élők hatodikban jobbak a megyei átlaghoz viszonyítva. A pétervásárai és hevesi térségek diákjai átlagban nagyon le vannak maradva (körülbelül száz ponttal, vagy többel) ezen a területen is.

Hatodik és nyolcadik évfolyamon fölmérték az angolosok (129 ezer) és a németesek (18 ezer) nyelvtudását is, külön értékelték a két tanítási nyelvűek eredményét. Angolban az 1500-as hatodikos és 1617 pontos nyolcadikos eredménytől 24, illetve 29 ponttal marad el a megyei átlag. Az Egri járás iskolásai bőven országos átlag feletti tudásról adtak számot (1542 és 1680 pont), s a Bélapátfalvi járásban is nyolcadikban afölött teljesítettek (1641 pont), a megyei átlagot hatodikban a bélapátfalvi, füzesabonyi, gyöngyösi és környékbeli iskolák tanulói is elérték, nyolcadik évfolyamon még a hatvaniak vitézkedtek. A hevesi és pétervásárai körzet diákjai hatodikban 150-190 ponttal maradnak el az országos átlagtól, nyolcadikosoknál ez a különbség 150-160 pont volt, de itt már a péterkei körzet iskolásai voltak jobbak.

A német nyelvtudás felmérésében megyei átlagpontszám áll rendelkezésre, ez 18, illetve 36 pont volt a vizsgált két évfolyamon, az idősebbeknél nagyobb volt a lemaradás.

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)