Rovarfelhő lepi el a tájat, a Bükkben is megfigyelték

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság osztotta meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság posztját közösségi oldalán. A BNPI annyit fűzött hozzá, hogy nálunk is megfigyelhető a jelenség, amelyről írnak.

Ez pedig nem más, mint az a nagy mennyiségű rovar, amely felhőszerűen ellepi a tájat több helyen az egész országban. A megosztott kép alapján a látvány egészen elképesztő.

A Kiskunsági Nemzeti Park bejegyzéséből megtudjuk ennek a magyarázatát is.

- Az elmúlt napokban sokan láthattak füstfelhőnek látszó gomolygó rovartömegeket a Kiskunságban és az ország más tájain is. A látványos jelenség mögött hangyák állnak. Meleg, őszi napokon több fajuk is repül, leggyakrabban a tolvajhangyák (Solenopsis fugax) által képzett „felhőkbe” futhatunk bele - írja bejegyzésében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Hozzátették, a Magyarországon előforduló hangyafajok ivaros alakjai – azaz a hímek és a leendő királynők – rendelkeznek szárnyakkal. Ez teszi lehetővé számukra a nászrepülést, amelynek során a hímek igyekeznek párosodni a nőstényekkel. A rövid nászt követően a hímek elpusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig levetik a szárnyaikat, búvóhelyet keresnek és nekilátnak az újabb kolóniák létrehozásának. A leendő királynők túlélési rátája és kolónialapítási sikeressége azonban nagyon alacsony. Ennek az egyik fő oka, hogy a rovarevő állatok gyakran élnek a lehetőséggel és belakmároznak a hangyákból. Ezt ellensúlyozandó a szárnyashangyák hihetetlen számban repülhetnek ki, hogy beteljesítsék sorsukat és lehetővé tegyék a jövő nemzedékeinek felnövekedését.

A tolvajhangyák tömeges rajzása is érdekes látvány, de az életmódjuk még különlegesebb. Enyedi Róbert zoológiai referens írásából az is kiderül miért, de azt is megtudhatjuk, miért védettek hazánkban a talajfelszínen is jól látható fészket építő hangyafajok fészkei - írják.

A cikkből megtudhatjuk, hogy a rovarvilágban nem ritka a tömeges rajzás, az egyik legismertebb példa erre a tiszavirágzás, amelyet a Tiszán és annak mellékfolyóin figyelhetünk meg, és amelyről mi is rendszeresen hírt adunk.

Az egyes hangyafajok rajzása eltérő időzítésű, ám több faj is a meleg, őszi napokon repül. Ilyen pl. a pusztai feketehangya (Lasius bombycina) és a gyakori borostyánhangya (Lasius flavus) is, azonban leggyakrabban a tolvajhangyák (Solenopsis fugax) által képzett „felhőkbe” futhatunk bele. Ezeknek a rovaroknak a tömeges rajzása is érdekes látvány, de az életmódjuk még különlegesebb. A tolvajhangyák ún. kleptoparaziták, azaz más, nagyobb méretű hangyafajok élősködői. Többkirálynős – polygyn – kolóniáikat a gazdafajok fészkei mellé telepítik, majd besurrannak azok járataiba és megdézsmálják az ott felhalmozott készleteket, nem ritkán a másik hangyafaj petéit és lárváit is elfogyasztva. Bár a tolvajhangyák sötét színű szárnyas alakjai akár fél centiméteresek is lehetnek, a sárga színű és „monomorph” dolgozók alig érik el a 2 millimétert, így olyan kicsik, hogy többnyire észrevétlenek tudnak maradni a „gazdafaj” előtt. Sőt, szükség esetén nem csak apró termetükben bízhatnak, hiszen a dolgozók fullánkokkal is rendelkeznek és egy külön rájuk jellemző méreganyaguk is van, az ún. solenopsin. Emiatt a szúrásuk számunkra is igazán fájdalmas - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.

Bár – pl. a házakba behúzódva – a hangyák egy része kellemetlenségeket is okozhat számunkra, fontos megérteni, hogy a legtöbb fajuk nem társbérlője az embernek, és hogy a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják a szárazföldi ökoszisztémákban. Emiatt pedig rendkívül jelentős pl. a táplálékláncban betöltött szerepük is - fogalmaz a cikk.

A hangyafajok zöme legalább időszakosan fogyaszt állati fehérjét (pl. rovarokat), így hazánkban is igen komoly szerepet játszanak pl. az erdészeti kártevők kordában tartásában. Olyannyira, hogy az erdőgazdálkodás leghasznosabb rovarai, ezért néhány országban telepítik is őket az erdőkbe a fák kártevőinek visszaszorítása érdekében. Nem csoda hát, hogy a talajfelszínen is jól látható fészket építő hangyafajok fészkei Magyarországon védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint - írták.