Árulják a 100 éves selypi Zsófia Malmot

Különböző internetes portálokon jelent meg a hirdetés, ami szerint árulják a selypi Zsófia Malom épületét. A városrész patinás ipari múltjának egyetlen megmaradt komplexumáért 390 millió forintot szeretne kapni a tulajdonosa – mondta portálunknak Zubor András, aki szerint őt bízták meg a közvetítéssel. Az eladó a hirdetésekben egyébként nem fedte fel kilétét.

A malom számos objektumból áll, köztük az ipari múltat reprezentáló főépületből és tárolóból, valamint a nagy betonsilóból, amit az 1960-as évek végén, a 70-es évek elején építettek. Mindezek a mai napig meghatározói a településképnek, sőt, immár egyedüli meghatározói, mivel a cukor- és a cementgyárakat elbontották. Zubor András szerint az ingatlan előzetes egyeztetés után bármikor megtekinthető. Igaz, a Facebook-hirdetésben hárommilliós vételár van feltüntetve, de ez csalóka, mert Zubor úgy tudja, a tényleges összeget nem engedi kiírni a rendszer.

Ami a múltat illeti, a településen már a korai középkorban is őröltek, 1310-ben például feljegyezték, hogy a Zagyván vízimalom működik, 1770-ben pedig Grassalkovich Antal sápi vízimalmát említik. 1797-ben a Zagyván „háromkerekű malom” őrölt, s ekkoriban a falunak volt egy szárazmalma is. 1872-bõl a sápi gőzmalomra hivatkoznak a feljegyzések. Az 1881-ben épült Resch-féle gőzmalom épülete ma is látható a Bem utcában. Selypen 1881-ben épült egy gőzmalom, ami Schossberger Rezső tulajdona volt. Itt az első világháborút követően egy nagyobb malom építését tervezték, amelyre az engedélyt meg is kapták, de a gőzmalom épülete csak 1921-re készült el, berendezéseit pedig 1922-ben szerelték fel.

A Zsófia Malom Rt. 1924 szeptemberében alakult meg. Schossberger Rezső 1936-os halálát követően egyesült a Selypi Cukorgyár Rt.-vel, majd ez a részvénytársaság is beolvadt a Magyar Cukoripar Rt.-be. Ekkor a cukorgyártási profilt kiegészítették erőtakarmány- és konzervgyártással, valamint gabona és hüvelyesek őrlésével. A háború után ezt az egységet is államosították. A malom teljesítménye az 1950-es években 146 tonna volt naponta. Az 1970-es évek elején udvarán hatalmas tároló épült, amely napjainkban is a településkép meghatározó eleme.