Múltidéző

2023.11.18. 18:46

Támadó erőszakos bakakáplár

Vajon miről írtak egykor a megyénkben megjelent újságok? Mi foglalkoztatta leginkább az akkori olvasókat? Ha választ akar kapni mai kedves lapforgatónk, akkor kérjük, kövesse figyelemmel hetente megjelenő sorozatunkat, amelyben régi lapok írásait idézzük fel.

Szilvás István

HEVESMEGYEI LAPOK. VEGYESTARTALMU HETILAP, MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 1903. OKTÓBER 4. 

Hort állomásnak a gyors- és darabteheráru forgalomra való megnyitása. 

A hatvan-miskolczi vonalon Hatvan és Vámosgyörk állomások között fekvő Hort állomás, mely eddig csupán a személy-podgyász és kocsirakományi teheráruforgalomra volt berendezve, október 1-én a gyorsáru és darabteheráru forgalomra is megnyittatott. 
Ezen állomás a m. kir. államvasutak vonalain érvényes kilométermutatóba és helyi árudijszabásba (II. rész) már föl lévén véve, az ott fel vagy leadott gyors és darabteheráruk dijszámitása az emlitett vonalakat illetőleg oly viszonylatokban, melyekre nézve állomási dijszabások léteznek, az azokban kitüntetett minden egyéb helyi viszonylatban pedig a kilométermutatóban foglalt kilométertávolságok mérvadása szerint eszközöltetik. 

EGER. POLITIKAI S VEGYES TARTALMU HETILAP, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. SZEPTEMBER 1-ÉN, 1870. 

Levelezés Szihalom, aug. végén. 

A különben csendes falusi élet most a legzajosabb, legérdekesebb; de idylli kellemeinek részletezésétől visszatartom magam, nehogy szaporitván a városi elégedetlenek számát. 
Nagy az áldás itt és a vidéken. Ezt azon jó hiszemben vallom be, hogy talán hatok a jó pékmesterekre s ösztönt, bátorságot kapnak, a holdat nem csak fogyásában, de növekedésében is utánozni. 
A szihalmi vasút fiókállomás, melylyel Szihalom barátait, s minket meg mások biztatgatnak, még ekkoráig sem lett meg; mi azonban csak javára van érdemes községünknek, mert ha „Árpád-vára” egyenes összeköttetésben lett volna a burkussal és muszkával, azóta bizonyára rajtunk ütöttek volna, hogy Árpád apánk szihalmi pinczéjét feltörjék, mely hogy jó egri borral van-e tele, vagy aranynyal, ezüsttel – azok tudják, kik voltak benne. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy hireket is irhatok. 
Kövesden tul a sinekről leugrott a vonat, és öt ember lett áldozata (?). Ha azt tudnám, hányadik szájból veszem a hirt, azt is megmondhatnám, valóban hány halt meg. A napokban jótékony czélú mulatság lesz Kövesden, melynek gőzmalma fönnen hirdeti, hogy Mátyásunk hires népe, a matyó is neki indult a haladásnak… Kövesden tehát van gőzmalom, csak a templom nem akarja magát fölépiteni. Egyébiránt minek is rohanna a romlás karjaiba! Annál tovább tart, minél később épül föl, aztán meg az eskábázot régi templom bizonyos ódonszerüséget kölcsönöz a csakugyan régi, previleigált városnak. 
Kövesd templom nélkül is város, most nyári szinháza (arenája) is van, hogy „válogatott” (néhány személyből álló) közönség előtt játszik a halhatatlan Nagy Sándor nevét viselő vándortársaság. 
Ha talán nem laknám városban, Kövesden szeretnék lakni. Felsőbányai 

A Sebők Jenő által szerkesztett lapban a nyilttéri közlemények soronként 1 koronába kerültek 
Fotó:                                      / Forrás:  Szilvás István/Heves Megyei Hírlap

HATVANI HIRLAP. TÁRSADALMI HETILAP. 1903. MÁJUS 3. 

Közvágóhíd építése. 

Modern berendezésű közvágóhíddal dicsekedhetik rövidesen szépen fejlődő városunk. A közvágóhíd Ring József helybeli építész tervei szerint készül. Az elmúlt héten az építő bizottság helyszíni szemlét tartott, kijelölve a leendő közvágóhíd helyét. Most már csak az alispáni jóváhagyás van hátra, amelynek megtörténte után a kiküldött bizottság árlejtésre adja ki a közvágóhíd építését. 

HEVES ÉS VIDÉKE. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. 1907. JÚLIUS 7. 

Az oldalfegyverről. 

Hogy mennyire indokolt a polgárság azon kivánsága, hogy a katonák békében oldalfegyver nélkül járjanak, mutatja a következő eset is. Hering Kálmán, az egri járás főszolgabirája, mult hó 24-én délután 5 órakor hazafelé ment Csiky Sándor-utczai lakásába. szembejött vele három 5-ik gyalogezredbeli bakakáplár, kik a járdát egészen elfoglalták és kitérni nem akartak. A főszolgabiró kitért, de a vitéz urak egyike mégis odalökte a falhoz. Mikor pedig a főszolgabiró emiatt erélyesen rendreutasitott, reátámad a főszolgabiróra kihuzott oldalfegyverével. Ebben a pillanatban érkezett oda egy önkéntes-káplár, aki rákiáltott a támadóra s megakadályozta a véres összeütközést. Hering Kálmán azonnal jelentést tett a nagykaszárnyában a vele történtekről az ottlevő ügyeletes tisztnek, majd mikor napok mulva sem kapott semmiféle értesitést, hivatalosan átirt az ezredparancsnoksághoz, ismertetve az esetet s kérve teljes elégtételt s a tettes példás megbüntetését. Mindezideig azonban a katonságtól semmi választ nem kapott. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában