Számos krónikus betegség hajlamosít demenciára, közös rizikófaktoraik is vannak

Az Alzheimer Café Gyöngyös múlt szerdai, újabb összejövetelén dr. Watti Jezdancher, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház orvosigazgató-helyettese, belgyógyász, endokrinológus szakorvos volt a meghívott előadó, aki az idült betegségek és a demencia kapcsolatáról beszélt a népes hallgatóságnak. Mint mondandóját kezdte: jó hír a résztvevőknek, hogy már a megjelenésükkel sokat tettek a demencia elkerüléséért, mivel a szociális aktivitás annak egy megelőzési formája. 

– A belgyógyászati fekvő-, illetve akut betegellátás kapcsán is számos olyan pácienssel találkozom, aki ebben a kórképben érintett. A demencia ugyanis nemcsak egy betegség, hanem egy tünet is, ahol az agy struktúrája károsodik. Itt az idegsejtek és a közöttük zajló kommunikáció sérül, és ennek következtében alakulnak ki a tünetek. Számos típusáról beszélhetünk. Ezek közül a legfontosabbak: az Alzheimer-kór, a frontotemporális-, a Lewy-testes-, a vaszkuláris demencia. A szakterületemen az a kapcsolat a krónikus betegségek és a demencia és között, hogy számos krónikus betegség hajlamosít demenciára. Illetve, számos krónikus betegségnek és demenciának közös rizikófaktorai is vannak. Elsősorban az érelmeszesedést említeném meg. Ennek kapcsán nem változtatható, illetve változtatható tényezőkről beszélhetünk. Előbbiekhez tartozik például az életkor, amelynek előrehaladtával megnő az érelmeszesedés valószínűsége, de ugyanígy a demenciáé is. Itt meg kell említsem azokat a megdöbbentő adatokat, hogy a 65 és 80 év közötti korosztály mintegy 10 százaléka szenved demenciában, illetve annak valamilyen előállapotában. Ez az arány a 80 és 90 év közöttieknél 20 százalék, 90 év felett pedig már 50-70 százalékban is előfordulhat. Nem változtatható tényező például a genetika is. Ez is hajlamosító tényező mind az érelmeszesedésben, mind a demenciában. A változtatható tényezők esetében meg kell említeni a gyógyszerrel megváltoztathatóakat. Ilyenek elsősorban a magas vérnyomás, a cukorbetegség, illetve a magas vérzsírértékekkel járó kórképek. Ezek hajlamosítanak érelmeszeszedésre is, de például a hipertónia, a magas vérnyomás az érkárosító hatása révén direkt módon is okozhatja a kognitív, a gondolkodáson alapuló funkciók hanyatlását. És nemcsak a hipertónia, de az alacsony vérnyomás is veszélyes – részletezte dr. Watti Jezdancher.

A szakorvos azzal folytatta, ahogy a demencia is egyre fiatalabb korban jelentkezik, hasonló a helyzet az idült betegségek, de azok előfutárai esetében is.

– Nézzük például a túlsúlyosságot, ami egyre fiatalabb korban jelentkezik. Magyarország, sajnos, igen elől szerepel a rangsorban: Törökország, Málta és az Egyesült Királyság után a 4. helyen áll. A férfiak vonatkozásában 31 százalékra, míg a nők esetében mintegy 27 százalékra teszik az érintettség arányát. Ez azért is szomorú, mert maga a túlsúly is számos betegségre hajlamosít, de a korai halál egyik fő okozója is. Ugyanígy hajlamosít a kardiovaszkuláris betegségekre, a magas vérnyomásra. A hipertóniára a centrális, a hasra lokalizálódó elhízás hajlamosít elsősorban. Ezt úgy kell elképzelnünk, hogy a szervezet küzd azért, hogy zsírt égessen, aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, és ez az aktivitás az egyik tényezője a magas vérnyomás kialakulásának. Meg kell említeni az inzulinrezisztenciát, ami népbetegség ma már, és sajnos, a túlsúlyos populáció esetében elég gyakran fordul elő. Ez esetben azt kell elképzelni, hogy a szabad zsírsavak, amelyek az ilyen előállapotokban képződnek, direkt módon is károsítják a hasnyálmirigy endokrin részét, és csupán ennek az 1 százaléka az, ami inzulint termel. Ez nagyon könnyen károsodik – emelte ki dr. Watti Jezdancher.

– Fontos a már említett betegségek, betegségcsoportok kialakulásának megelőzése. Ha már magas vérnyomásban szenved az egyén, akkor szükséges annak optimalizálása gyógyszerrel, illetve a szövődmények megelőzése. A vérnyomás rendszeres utánkövetése is fontos, mint ahogy a vércukor esetében. Ha már kialakult egy cukorbetegség, vagy bármilyen előállapota, akkor diétával, gyógyszeres kezeléssel próbáljuk megelőzni a fatális szövődményeket. Demencia esetében fizikai aktivitás csökkenti a rizikót. Használ a mediterrán étrend, a folyamatos kognitív aktivitás: a nemzetközi szakirodalom szerint is jó hatással bír a puzzle, illetve a sudoku játék, a keresztrejtvényfejtés. Egy friss orvosi közleményben azt olvastam, hogy a halláskárosodás kezelésének elhanyagolása is vezethet demenciához. A megelőzési folyamat önmegfigyelésen is alapul: milyen változásokat észlelek a saját szervezetemben. Például, megváltoztak-e az alvási szokásaim. Az alvás, a stressz kerülése nagyon fontos. Maga a depresszió súlyossága, a depresszív epizódok száma is hajlamosíthat demenciára, tehát nagy jelentősége van a pszichés higiéniának is – összegezte dr. Watti Jezdancher.

Ha már jelen van a demencia, idős embertársainknak a nagyon nyugodt családi környezetre van szükségük, valamint a velük való kommunikációban a lassú, érthető, türelmes beszédre. Napirend készítése számukra, a fizikai aktivitásra ösztönzésük sokat segíthet, és rendkívül fontos a krónikus betegségek kordában tartása, a szövődmények megelőzése, tette hozzá a gyöngyösi kórház orvosa.