Életveszélyes volt már, falvarrást is alkalmaztak a gyöngyöspatai templom felújításánál + fotók

A felbecsülhetetlen egyháztörténeti kincseket őrző, több mint 800 éves gyöngyöspatai római katolikus Kisboldogasszony plébániatemplom már korábban elvégzett külső felújítási munkálatai után jelenleg a templombelső rekonstrukciója zajlik. Maka Attila, a felújítás gyöngyöspatai projektfelelőse vezetett körbe bennünket a szépülő templomban. Az egyházi épület teljes felújításával kapcsolatban összefoglalóan elmondta, hogy 2020 novemberében látogatott Gyöngyöspatára Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, hogy megvizsgálja a Tripartitum Építész Műhely és Deák Zoltán vezető tervező által elkészített felújítási tanulmányt. Annak pozitív elbírálása után, azon év december 31-én  érkezett az első pályázati forrás: 62,6 millió forint magára a felújítás tervezésére. 2021 a tervezéssel telt, majd az év végén érkezett meg az első, 500 millió forintos fejlesztési csomag. A helyi önkéntes segítőknek is köszönhető jelentős források megtakarításával a templonkülső rekonstrukciós elvárásait messze túlteljesítették a kivitelezés során, s annak befejeztével maradt pénz a belső felújítás megkezdésére a tavalyi évben. Menet közben érkezett még 150 millió forint kiegészítő támogatás is, hogy valamennyi beruházás befejeződhessen. Maka Attila a belső felújítás részletezését azzal kezdte, hogy ott már az első lépések során óriási problémákkal szembesültek.

– Az elkoszolódott festett falfelületek alatt elképesztően rossz statikai állapotokkal találkoztunk. Megállapították a restaurátorok, hogy a templom boltozata és a boltozatot megerősíteni hivatott bordaívek gyakorlatilag külön életet élnek. Az 1978-as felújítás során, hibás elgondolással, a stabilizálás érdekében a bordaívek közé faékeket vertek, ám azok azóta kiszáradtak. Emiatt az egyenként 80-100 kilogramm súlyú bordaívek csúszni kezdtek  lefelé, ami baleset-, sőt életveszélyes állapotot teremtett. Mintegy 80-90 bordaívet kellett visszakapcsolni a restaurátoroknak. A falak megerősítése is megtörtént közel 400 méter összhosszúságban, úgynevezett falvarrás technikával. Reményeink szerint ez hosszú távra megállítja a repedéseket. Telepítettünk egy modern falszárító rendszert is, amely a falba felszökő talajvizet párologtatja el, megoldva a templom vizesedési problémáit. A falakat, a megerősítésükön túl, javítottuk, festettük, s a kiváló festőrestaurátori munkának köszönhetően megújultak a freskók is – sorolta Maka Attila.

A gyöngyöspatai templom egyik fő értéke és egyházturisztikai kincse a Jézus családfáját ábrázoló Jessze-oltár, valamint a több mint 370 éves Szent Mihály-oltár. A rekonstrukció természetesen az oltárokra is kiterjedt, utóbbi esetében még tart is.

– A Jessze-oltár messze földön híres, a határokon túlról is rendszeresen ide vonzza a látogatókat. Ez teljes mértékben megújult, tisztítása és aranyozása megtörtént. Sok helyen hiányzott az aranyozás, sérülései voltak. Akadtak olyan figurái, amelyek már csonkák voltak, például a kezük hiányzott, ezt pótolták a restaurátorok. A Szent Mihály-oltárt 1653-ban Király Mihály helyi főesperes készítette, óriási egyháztörténeti értéket képvisel. 1753-ban volt az első restaurálása, ám az 1867-es kiegyezés után volt itt egy földrengés, tűz pusztított, nagyon erősen megsérült mindkét oltár. Akkor Bécsből érkeztek szakemberek, akik aranyozással és más technológiákkal próbálták eltüntetni a sérülések nyomait. A rekonstrukció az 1978-as nagy felújítás idején elmaradt. Most a polirweiss felületek és az oltárkép restaurálása után új színben mutatkozik meg az oltár. Érdekesség, hogy eredetileg nem így nézett ki. Kutatások bizonyítják, hogy színes volt: zöld, piros, sárga, kék színű, de az 1868-as javítások során már az akkori neobarokk jegyeket követve ezt a polirweiss felületet kapta. Így tudták eltüntetni az égési nyomokat. Egyébként ugyanez igaz a Jessze-oltárra. Itt is kiderült a feltárás kapcsán, hogy ez is egy jóval színesebb felület volt, de mi már így szoktuk meg, így tetszik, az aranyozott állapot maradt felújítva is – magyarázta Maka Attila.

A projektfelelőstől megtudtuk, hogy a 8 gótikus ablak gyöngyörű, új üvegei üde színfoltjai a templomnak. Új ablakokat építettek be az templom északi oldalán. A legkorszerűbb világosítási-, hangosítási-, valamint gyengeáramú biztonságtechnikai rendszereket telepítették. A templom belső oszlopain is megújultak a kőfelületek. Volt, ahol legalább a fele hiányzott, ezeket kiegészítették. Az északi falon található freskók árkádjait szintén restaurálták, kiegészítették. A padlóburkolat is részben megújult már. A restaurátor műhelyben van még az északi mellékhajó Szent Sír kápolnája. A sekrestye komplett padlózata, új bútorzata is belefért a belső felújítási összegbe. 

Maka Attila arról is beszélt, hogy a felújítás következő szakaszában szeretnének forrásokat igényelni a padok, illetve azok fűtésének cseréjére, a három bejárati, a két belső ajtó és a régi barokk zárak komplett fa- és fémrestaurálására, a torony alatti főbejárat műkő padlóburkolatának terméskő burkolatra cserélésére, a Szigeti Kilián által tervezett orgona és a templom körmeneti lobogóinak felújítására. Ebben a elkövetkező etapban, a felsoroltakon túl, szeretnék parkosítani a templomkertet, a külső díszvilágítást kiépíteni és a kerítést felújítani. 

– Mivel hosszú távon gondolkodunk, a templom mellett szeretnénk egy multifunkcionális parkolót létesíteni. Ennek egy része most is működik, de egy régi ingatlan megvásárlásával és lebontásával egész komoly tér jönne létre, ami egyben egyházi rendezvények helyszínéül is szolgálna. Egy szomszédos épületben látogatóközpontot tervezünk kialakítani az idelátogató híveknek mosdóval, pihenési, kávézási, kegytárgyvásárlási lehetőséggel. A tavaszi-nyári időszakban napi két-három autóbusszal érkeznek látogatók, évente több ezren tekintik meg a templomunkat. Köszönhető ez nagyrészt annak is, hogy a mátraverebélyi Szentkúthoz vezető útvonalon fekszik Gyöngyöspata, és előszeretettel látogatják templomunkat az oda gyalogosan zarándoklók is. Az elmúlt években több környező épületet megvásároltuk. A templom keleti részén egy főesperesi múzeumot fogunk létrehozni, és van egy tájházunk is a tőszomszédságban. A régi kántorházból pedig egy zarándokházat szeretnénk kialakítani, ahol kimondottan a bakancsos zarándokokat fogadnánk, akár éjszakára is – mondta Maka Attila.

A projektfelelős mosolyogva rögtön hozzá is tette: a nagyszabású terveket persze, mindig az anyagi lehetőségek határozzák meg. 

– Alapvetően erős ígéretekkel bírunk, hogy a templom miniszterelnökségi forrásokból teljesen megújul. Nem lehetünk elég hálásak Soltész Miklós államtitkárnak. Külön megemlítem Horváth László országgyűlési képviselőnket, aki az első perctől az egyik legkedvesebb lobbitevékenységének nevezte a források megszerzését a Miniszterelnökségtől. Külön köszönet illeti a magyar kormányt, illetve Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szintén személyes ügyként kezelte a felújítást. Végül, de nem utolsó sorban nagy köszönet jár a közel 40-50 gyöngyöspatai önkéntesnek és helyi vállalkozónak, akik ingyenes munkával, önkéntes tevékenységgel, sokszor anyagiakkal is segítettek. Az önkéntesek péntekenkénti nagytakarítása például mindig lehetővé tette a szentmisék méltó körülmények közötti megtartását. A terveink megvannak, s úgy érzem, a kellő lendületünk is hozzá. Azt gondolom, az önkéntesekre támaszkodva az elkövetkező években mindenképpen folytatni fogjuk az elkezdett munkát – összegezte Maka Attila. 

Mint megtudtuk, folyik egy késő tavaszi időpont egyeztetése a felújított templom felszentelésére egy hálaadó szentmisén. Addig szeretnék a következő etap munkáit elvégezni. A helyiek azt remélik, a templomszentelésre eljön Soltész Miklós, dr. Ternyák Csaba egri érsek és Horváth László képviselő is. Maka Attila hozzátette, erős ígéretet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől is, hogy ott lesz az eseményen.