Újraéleszteni a nőket valóban illetlen viselkedéssel jár? + videó

A közhiedelemmel ellentétben a hirtelen szívhalál nem válogat a nemek között, a nők és a férfiak körében is a vezető halálokok közé tartozik hazánkban, tájékoztatta portálunkat dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Alapítvány kuratórium alelnöke, az OMSZ szolgálatvezető főorvosa. Nyilvános helyen pedig szinte biztosan csak laikus kezdheti újraéleszteni a bajbajutott személyt. De vajon ugyanakkora eséllyel kap-e segítséget az életveszélyben lévő abban az esetben, ha nő, tette fel a kérdést a főorvos.

– A külföldi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a nők és a férfiak nem indulnak egyenlő eséllyel a túlélésért folytatott küzdelemben, amikor csak egy idegen segítségére számíthatnak az első percekben. Pedig az első 3-4 perc kritikus a túlélés szempontjából: a mentő kiérkezéséig jó eséllyel egy hozzá nem értőnek kell megkezdeni az újraélesztést. Alapítványunk egy 2024-es kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy egyenlő eséllyel indulnak-e a nők és férfiak a túlélésért folytatott küzdelemben. A hazai kutatást a Journal of The American College of Cardiology-ban megjelent tanulmány inspirálta, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy míg a közterületen szívrohamot szenvedett férfiaknak 80 százaléka kap segítséget, azaz kezdi meg valaki az újraélesztésüket, addig ugyanez az arány a nők esetében csupán 60 százalék. Bár a két nem között a tünetek különbözők lehetnek, a felismerés hiánya mégsem lehet az elmaradt segítségnyújtás oka. Hiszen, ha valaki eszméletlenül esik össze az utcán, még nem tudhatjuk, mi áll a háttérben, viszont kötelességünk lenne segítségére sietni. Miért segítünk mégis kisebb eséllyel, ha egy nőről van szó? A 3 ezer személy megkérdezésén alapuló nem reprezentatív kutatásunkban azok a válaszadók, akik azt jelölték meg, hogy nem mernének újraéleszteni egy nőt, az alábbiakkal indokolták válaszukat:  75 százalék nyilatkozott úgy, félnének tőle, hogy csak ártani tudnának, segíteni már nem. Ami ennél sokkal érdekesebb, minden negyedik válaszadó azt felelte, hogy nem tudná, hogyan és hol nyomja a nőnemű bajbajutott mellkasát. A válaszadók 14 százaléka tartana attól, hogy illetlen viselkedéssel vádolnák meg, 10,4 százalékuk jelölte meg válaszul, hogy félne kényes testrészhez, például egy női mellhez nyúlni újraélesztés közben, vagy akár szájból-szájba lélegeztetést alkalmazni – részletezte dr. Czakler Éva.

Fontos, hogy minél többen tanuljanak meg újraéleszteni 

A főorvos szerint fokozza a problémát, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele meg van róla győződve, hogy a Magyarországon vezető haláloknak számító hirtelen szívhalál a férfiak „betegsége”. Ezt a nézetet erősíti, hogy legyen szó akár külföldi, akár hazai kampányokról, azokban általában férfiakat élesztenek újra, tette hozzá.

– Ezt támasztotta alá kutatásunk is, hiszen a megkérdezettek 89,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kampányokban, oktató videókban, emlékei szerint, férfi beteget élesztettek újra. Mivel ez a jelenség általánosnak mondható az egyébként a legjobb szándékkal készülő társadalmi edukációs kampányokban is, a nézők azt gondolhatják: ha újra kell éleszteniük valakit, az valószínűleg egy férfi lesz. Az oktatóvideókban, vagy az élő oktatásokon is jobb esetben nemsemleges, de többségében férfi mellkasú ambubabát használnak a mellkasnyomások bemutatásához. Pedig a hirtelen szívhalál a nőket ugyanúgy érinti, csupán a veszélyeztett korban és a tünetekben van eltérés. A férfiaknál a szívroham kockázata már fiatalabb korukban, 30-40 év között megnő, míg a nőket "csak" 50-60. életévüktől fenyegeti a hirtelen szívhalál. A tünetek nemek szerint eltérőek lehetnek. A férfiaknál az esetek nagy százalékában egy nagyon erős, megsemmisítő mellkasi fájdalom jellemző, ami bal karba, nyakba, hátba sugárzik ki. A nőknél pedig nagyon sokszor csak egy nagyon nagyfokú fáradtság, egy általános mellkasi fájdalom, hátba sugárzó fájdalom, verejtékezés az, ami jellemző A kockázat mértékében viszont nincs jelentős különbség: a szívroham és a hirtelen szívhalál hasonló arányban jelent veszélyt nőkre és férfiakra, és a halálozási statisztikák között sincs jelentős eltérés – magyarázta dr. Czakler Éva.

A főorvos kiemelte, hogy az OMSZ Alapítvány 2015-ben a Tartsd életben! Újraélesztés egyszerűen és gyorsan című közvetlen hangnemű edukációs kisfilmjéből megtanulható, hogy csak a mellkas nyomásával, szájból-szájba lélegeztetés nélkül is bárki lehet laikus életmentő. 

– Az idei Nemzetközi Nőnap alkalmából készült kampányfilmünk humora a régi, ám a téma némiképp új: Oroszlán Szonja egy váratlan incidenst követően „élőzve” mutatja be az újraélesztés laikus technikáját. Az is kiderül, miért ódzkodik Csuja Imre, hogy odalépjen az ájult ügyvédnőhöz, akit Pokorny Lia alakít. Kampányunk küldetése, hogy az újraélesztésben is legyen meg az esélyegyenlőség. Fontos, hogy bátran cselekedjünk a mentők kiérkezéséig, és ne mérlegeljük, hogy nő vagy férfi az, akin segítenünk kell – hangsúlyozta dr. Czakler Éva.