Fogyókúrázni tavasszal vagyunk leginkább hajlandók, emelte ki a szakorvos

Azt bizonyára a legtöbben tudjuk, hogy hazánkban súlyos méreteket ölt az elhízás. Azonban nemzetközileg is megdöbbentő adatokkal lehet találkozni, közölte portálunkkal dr. Watti Jezdancher, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház belgyógyász, endokrinológus szakorvosa, orvosigazgató-helyettes. Mint mondta, 650 millió elhízott emberről beszélhetünk világszerte, de a szakmai előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra egymilliárdra emelkedhet. A túlsúly megelőzése mindig jobb, mint fogyókúrázni.

– Magyarország – európai viszonylatban – sajnos, "előkelő" helyen áll: Törökország, az Egyesült Királyság és Málta után hazánkban található a legtöbb elhízott ember a népességszám arányában. Heves vármegyét tekintve, a legutóbbi, 2019-es KSH-adatok alapján az észak-magyarországi régióban 36.6 százalék volt a túlsúlyosak aránya, ami országos viszonylatban a második legrosszabb adat. Az elhízást, mint kórképet, már egy 1895-ös magyar belgyógyászati könyvben megtaláltam. Az a definíciója, hogy a test idomainak elégtelenedése a megnövekedett zsírtömeg következményeként, valamint ez a zsigeri szervek elzsírosodását is okozza. Tehát, közel 130 évre visszamenően egy elég pontos meghatározás olvasható róla – mondta dr. Watti Jezdancher.

 Az elhízásnak megannyi oka lehet, folytatta a szakorvos.

– Az egyes kultúrákban például különbözőképpen ítélik meg az ideális emberi testet. Emellett vannak a genetikai tényezők, amelyeket nem tudjuk befolyásolni. Súlygyarapodást okozhat a hipotalamusznak hívott agyi struktúra sérülése, mert ott találjuk a jóllakottság, illetve éhség érzeteinek központját. Beszélhetünk a pszichoszociális-, valamint a neurológiai és pszichés tényezőkről, a családi mintáról, a környezeti, illetve a különböző biokémiai tényezőkről is. Vannak endokrinológiai betegségek, amik elhízást okozhatnak. Ilyen például a pajzsmirigy alulműködés, ami elég gyakori kórkép itt, Északkelet-Magyarországon. Aztán ott van a Cushing-szindróma: a mellékvesekéreg termel egy kortizol nevezetű hormont, és ennek a megnövekedése okoz egy elég jellegzetes centrális elhízást, amikor a nyak körül bölénypúp, illetve úgynevezett holdvilágarc megjelenése jellemző. A változó korú nők esetében is gyakoribb a jelentős súlygyarapodás. Az elhízás egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet. Ilyenek a különböző antidepresszánsok, antipszichotikumok, az epilepszia elleni, de egyes cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ilyen például az inzulin. A túladagolása alacsony vércukorszintet okoz, ami evési rohamot produkál, amitől megint magasabb lesz a vércukorszint, s ezért megint kicsit több inzulin kell. Ez egy ördögi kör, gyakorlatilag. Van olyan cukorbetegség elleni tabletta is, ami magát az inzulin-elválasztást fokozza – sorolta dr. Watti Jezdancher.

A szakorvos kiemelte, hogy az elhízás súlyos szövődményekkel jár.

– A szervezet védekezik az elhízás ellen, zsírt akar égetni, ehhez megemeli a vérnyomást. A testtömeg többletnek tehát van egy vérnyomásemelő hatása. Emellett okozhat inzulinrezisztenciát. Direkt módon károsítja az inzulint termelő, az endokrin hasnyálmirigy 1 százalékát képező béta sejteket. Emiatt kezdetben inzulinrezisztencia alakul ki, majd emelkedett glükóztolerancia, aztán emelkedett éhomi vércukorszint, és végül 2-es típusú cukorbetegségként jelenik meg. Az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása révén korai halálozást is okozhat. Különböző epehólyag betegségeket, kövességet is előidézhet. A daganatos megbetegségek közül elsősorban az emlőrák, a vastagbélrák, és a méhnyakrák kockázatát növeli az elhízás. Az emelkedett zsírtömeg következtében előállhat obstruktív alvási apnoé, az egyik legveszélyesebb alvászavar. Különböző pszichés problémákat, önértékelési zavarokat is előidézhet az elhízás. A nők esetében a reproduktív rendszer zavarát is okozhatja, nagyon sokszor policisztás ovárium szindróma kialakulásához is vezethet – magyarázta dr. Watti Jezdancher.

Az elhízás mértékét mutatja a testtömegindex – ami a kilogrammban meghatározott testtömeg elosztva a méterben mért testmagasság négyzetével. Az érték normális esetben 20 és 25 között van. 25 és 30 között túlsúlyról beszélünk, 30 fölött már elhízásról. 30 és 35 között 1-es típusú, 35 és 40 között 2-es típusú, 40 fölött 3-as típusú elhízásról beszélünk. Minél magasabb a testtömegindex, annál több rizikóval számolhatunk. Elsősorban életmódbeli változtatást szoktak javasolni az elhízott pácienseknek, folytatta a szakorvos.

Fogyókúrázni nem elég

– Nyilván van egy kivizsgálási protokoll. Ha ezen túl vagyunk, és nincs elhízást okozó betegség vagy gyógyszermellékhatás a háttérben, akkor jön az életmódbeli terápia. Mindig az az első kérdésünk: mit tett a páciens az egészségéért, mielőtt belépett a rendelőbe. Itt bizony sok minden kiderül: ülő életmód, éjszakai evés, magas szénhidrát tartalmú italok fogyasztása és sok más. Sokan elmondják, hogy diétáznak, de nem sikerül. Tudni kell, hogy a diéta önmagában nem elégséges. Minden esetben testmozgásra ösztönözzük a pácienseket, a kettő együtt hatásos a testtömeg csökkentésére. A fokozatosság, a havi két-három kiló leadása a cél. Azt szoktuk javasolni, vezessenek étkezési naplót, ami már önmagában visszatart a szükségesnél nagyobb táplálékbeviteltől. Egy fiatal egyénnél 3x1 óra aktív testmozgás javasolt közepes intenzitással, ami társbetegségek, mozgásszervi betegségek függvényében változhat. Természetesen vannak gyógyszeres terápiák is. Egyik csoportjuk a zsírfelszívódást gátolja. A másik olyan gyógyszerkombináció, ami a szorongásos evőknek javasolt, bár a nagy mellékhatás profilja miatt nem szívesen adjuk. A harmadik gyógyszercsoport a GLP-1-analógok. Ezek kezdetben cukorbetegség elleni gyógyszernek indultak, de rájöttek a kutatók, hogy nagy mértékű testtömeg csökkenést is el lehet velük érni. Egyre nagyobb hangsúly kap az egyénre szabott terápia, én ebben hiszek. Nyilván vannak protokollok, amiket követünk, de mindig figyelembe kell venni a páciens pszichés állapotát, társbetegségeit, a fizikális állapotát, a kórelőzményét, s ezeket együttesen látva kell beavatkozni – magyarázta dr. Watti Jezdancher.

Nyilván, nem minden elhízott személy kerül orvos elé. Sokan az interneten keresnek "csodaterápiát" maguknak. A szakorvos felhívta a figyelmet, hogy mindig meg kell válogatni, mennyire megbízható, mennyire informatív a forrás. Az ott találtakat, kipróbálás előtt, minden esetben ajánlatos megbeszélni a háziorvossal, gyógyszerésszel, vagy bármelyik szakirányú kezelőorvossal. Dr. Watti Jezdancher arra is kitért, hogy vannak életszakaszok, amikor az elhízásra sokkal hajlamosabb az egyén.

– Csecsemőkorban az anyatejjel táplált kisdedekre ez nem annyira jellemző, mint a kiegészítőként, vagy teljes egészében tápszert fogyasztó kisbabákra. A hurkás kar, comb, a pufók arc gyakran még tetszik is a felnőtteknek, de a baba akkor is túlsúlyos. Kora gyermekkorban a befolyásoló szülői minták is rizikós tényezők. Érdekes, de 30 éves kor táján jelentkezik ismét az elhízás kockázata. A nők esetében megközelítőleg ez idő tájt történik az első szülés, és a várandósság alatt felszedett kilókat nehezebb leadni. A férfiaknál a házassággal a baráti kapcsolatok kissé háttérbe szorulnak, otthon ülőssé válik az egyén, bőségesen eszik, kissé elengedi magát. Újabb kritikus életszakasz a változó kor a nőknél. A női nemi hormonális arány megváltozik, hajlam alakul ki a súlygyarapodásra, akár egy 2-es típusú elhízás is lehet a vége. Idősebb korban is jelentkezhet súlygyarapodás, ha a különböző mozgásszervi megbetegedések okán korlátozott az egyén mozgása, de itt már nem az elhízás a jellemző – foglalta össze dr. Watti Jezdancher.

A szakorvos kiemelte: azt tapasztalja, hogy tavasszal mutatjuk a legnagyobb hajlandóságot a fogyókúrára. Télen a szervezet energiát raktároz, nyáron pedig az ember fejben jobban elengedi magát. Most van tehát itt az ideje fogyókúrázni!