Elégtelen jár matematikából a szőlő felvásárlóinak, mondta a szőlősgazda

Továbbra sem látszik esély a szőlőtermelő gazdák kétségbeejtő helyzetének javulására: a szőlő felvásárlási ára már régóta nem fedezi az önköltségeiket sem, elégtelen a gazdálkodáshoz. A gyöngyöstarjáni Bodó László és felesége, Bodó Lászlóné tavaly ősszel számokkal igazolta portálunknak, hogy a jelen felvásárlási árak mellett a szőlősgazdáknak matematikai esélyük sincs a túlélésre. A napokban Hegedűs István markazi szőlősgazda vendégei voltunk egy rendhagyó "matematikaórára". 

– Valamikor 1 kilogramm borszőlő áráért 16 gombóc fagylaltot adtak, ami akkor 50 fillérbe került. Ezt Markaz első polgármesterétől, Szekrényes Józseftől tudom. Ma 4-5 kiló szőlőt kell adni 1 gombóc fagyiért. Hajdanán egy doboz Munkás cigaretta 3 forint volt. Abban volt 25 szál. Több mint 50 szálat adtak 1 kilogramm szőlő áráért. Most egy doboz cigaretta 2400 forint, tehát 120 forint egy szál, 20 szálával számolva. Kérdem én: a legolcsóbb szőlő nem ér meg egy szál cigarettát? ? Ez abszurdum! Szekrényes József azt is elmondta, valamikor egy 800 négyszögöles – háztáji – szőlő árbevételéért lehetett venni egy vadonatúj Zsiguli személygépkocsit. A benzin ára 1 forint 80, meg 2 forint 30 fillér volt anno, tehát 1 kiló borszőlő áráért lehetett kapni 2-3 liter benzint. Lehet számolgatni, ma hány kiló borszőlőt kell adni egy liter, 600-700 forint közötti árú benzinért. Tavaly egy szlovákiai magyar sofőr elmondta nekem, hogy az egyik környékbeli faluból 1 euróért szállította ki a felvásárolt fehér borszőlőt Ausztriába meg Németországba. A felvásárló a gazdáknak csak 100 forint körüli kilónkénti árat adott érte. Volt, amelyik fajta szőlőért csak 80-at, akadt, amelyikért 100-nál kicsit többet. Finoman szólva is nagy az árrés. Valamikor azt mondták, hogy a becsületes haszon 11,11 százalék. Ez hol van ahhoz képest? – méltatlankodott Hegedűs István.

A markazi gazda felidézte – portálunkon is beszámoltunk róla –, hogy 2022. nyarán volt a tarthatatlan szőlőfelvásárlási árak miatt egy gazdafórum Markazon, amelyen Horváth László országgyűlési képviselő, Ignácz Balázs, akkor még mint Heves megyei kormánymegbízott és Gál Péter, akkor mint az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztályának vezetője is részt vett. Gál Péter akkori véleménye szerint a termelők csak akkor tudnak magasabb felvásárlási árat elérni, ha a piacon egységes erőt mutatnak. Ehhez két dolog kell: egyrészt, az állam megteremti a jogszabályi keretet, másrészt minden gazdának részt kell vennie az összefogásban, emelte ki 2022. nyarán a főosztályvezető. A felszólaló szőlősgazdák általában egyetértettek akkor az összefogás szükségességével, mert, mint elhangzott, kevesek önmagukban az atomizált termelők, ha nincs képviseletük. 

– Azóta több helyen volt ilyen fórum, de előrelépés sehol nem történt. Legutóbb, ez év március végén, Gyöngyössolymoson járt Gál Péter, immár helyettes államtitkárként. Mint mondta, ő továbbra is nyitott a megoldásra. Azt mondta, minden hegyközségnél olyan emberek kellenének, akik összfogják a többi gazdát. Sajnos, itt a Mátraalján nem találni olyan embert, aki vezér lenne, aki felmutatná az áremelést követelő felirattal a zászlót, és a többiek mennének utána, és követelnék a szőlő felvásárlási árának emelését. Akivel beszéltem erről, mert alkalmas lenne rá, ő meg már közel van a 80. évéhez – részletezte Hegedűs István.

A markazi gazda szerint most izzik az egész Mátraalja, mert itt az országban a legalacsonyabbak a szőlő felvásárlási árai. 

– Magyarország mezőgazdasági adottságokkal rendelkező ország. Az 50-es években akartak belőle vas- és acél országát csinálni, de akkor se sikerült. Most annyira folyik az iparosítás, hogy vendégmunkásokat kell behozni. Pedig a termőföldet kell nagyon megbecsülni. Abból is sok embernek lehet megélni. Más országokban is megélnek belőle, sőt, sokkal jobban, mint Magyarországon. A magyar gazdák a háborús gazdasági válságban is számíthatnak a kormányra – ez volt a címe annak a közleménynek, amit 2022. július 27-én Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos kiadott. Kérdem én: a szőlősgazdák azok nem gazdák?! Minden vállalatnál, üzemben, évente decemberben a szakszervezetek, munkástanácsok megkezdik a bértárgyalásokat a vezetőséggel a jobb fizetésekért. A mi ágazatunkban mintegy 23 éve nem volt szőlőáremelés. És ha azt várjuk, hogy a becsület nélküli felvásárlók felvásárlási árat emelnek – ami akár még lehet is 5-10 forintos nagyságban –, az sem segít, mert annak már a 10-szerese is kevés lenne. Ma a szőlőért kapott pénzünket a traktoros elviszi a kultivátorozásra, szántásra, permetezésre. Esetleg jut szüretelőket megfogadni, de ingyen metszettünk, szálvesszőt kötöttünk, dugdostunk, gyomirtóztunk, foglalkoztunk a támberendezéssel, hogy mindent ne is említsek.  Ha az a cél, hogy a szőlősgazdák tönkremenjenek, akkor jó irányba haladunk. Ha nem az a cél, akkor a kormány nyújtson segítő kezet, mert mi nem tüntetni, meg demonstrálni akarunk, hanem dolgozni. Szakadásig dolgozni, ha kell. De csak úgy, ha értelme van. Ha nincs, abbahagyjuk. Akkor mondják meg egyenesen és világosan, hogy nincs ennyi szőlőre szükség a Mátraalján. Adjanak kivágási támogatást, és kivágjunk a szőlők fölösleges részét – jelentette ki nem kis indulattal a hangjában Hegedűs István.

A markazi gazda azt is hozzátette, hogy a közeljövőben Gyöngyöstarjánban megrendezésre kerülő újabb fórumon Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja lesz a meghívott vendég.