Aldebrőtől Zaránkig 13 település versenyez a Virágos Magyarországon

– Közel 400 pályázat érkezett az ország legismertebb környezetszépítő versenyére – közölték a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny honlapján. – A nevezési szakasz lezárult, rövidesen a szakmai zsűri veszi át a stafétát, elkezdődik a pályázatok értékelése és helyszíni zsűrizése. Az augusztus közepéig tartó, komplex értékelési folyamatot követően az őszi, országos díjátadó gálán derül ki, hogy melyek lesznek 2024 legvirágosabb helyi közösségei az egyes települési kategóriákban, illetve mely önkormányzatok gazdagodnak a több mint 80 szakmai elismerés egyikével. A díjakat a Magyar Turisztikai Ügynökség, számos együttműködő partner és szakmai szervezet ajánlotta fel – írták. Heves vármegyéből Aldebrő, Demjén, Eger, Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Hatvan, Heréd, Kisnána, Markaz, Poroszló, Tófalu, Zaránk vesz részt a környezetszépítő versenyben.

– A tapasztalatok szerint a pályázók kiemelt figyelmet fordítanak településközpontjaik fejlesztésére, zöldítésére. Így idén is a Legvirágosabb főtér kategóriára érkezett a legtöbb nevezés. Főtérfelújításra és zöldfelületfejlesztésre számos pályázati lehetőség adódott az elmúlt években, ennek eredményei már láthatók a hazai településeken. Szintén népszerű volt az Év fasora tematikus pályázat is, mely alátámasztja, hogy a települések is fontosnak tartják a zöldvagyon legértékesebb elemeit, a fák gondozását. Hazánkban országszerte számos olyan idős fasort ápolnak, amelyek a településkép meghatározó elemei. Ráadásul ezek a fasorok fontos szerepet töltenek be a klímaadaptációban is, árnyékukkal, párologtatásukkal kellemesebbé teszik környezetüket. Idén másodszor hirdetnek győztest az Év zöld innovációja kategóriában. Az Energiaügyi Minisztérium egymillió forintos felajánlásával támogatott díjjal a települések fenntarthatósági törekvéseire szeretnék irányítani a figyelmet. A Virágzó közösség díjat az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatja, Az év óvodakertje díjjal kitüntetett település pedig a Belügyminisztérium elismerését veheti majd át szeptemberben. Az Agrár-, valamint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is a környezetszépítés ügye mellé állt, és tematikus díjat ad majd át többek között a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Faápolók Egyesülete is – osztották meg a részleteket.

2024-ben Magyarország tölti be az európai környezetszépítő verseny, az Entente Florale Europe soros elnöki szerepét is. Idén két magyar település – Zalakaros és Debrecen – indult az európai megmérettetésen, ahol számos versenyzővel mérik össze a zöldítés terén elért eredményeiket.

A Magyar Turisztikai Ügynökség közlése szerint a turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP mintegy 12 százalékát állítja elő. Tavaly 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen. További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu