Kitartás

Kimerültség, fáradtság, kiégés. Mostanában sok ismerősömtől hallom ezeket a kifejezéseket. A nyár közepén, a melegben, a sok turista láttán mindenkinek eszébe jut, hogy mennyire jólesne egy kis pihenés. Vagy nem is olyan kicsi. Szalad az idő, csak telnek-múlnak a napok egymás után, de valahogy mégsem halad az ember előre. 
A nyárból mindenki megpróbálja kihozni a legtöbbet, mi például minden hétvégét betáblázunk, szeretjük mindig aktívan tölteni az időnket. Család, barátok, saját programok, kirándulások, mindig van valami, amit tudunk szervezni, és ez így van jól. Fiatalok vagyunk, minden percet szeretünk kihasználni. Ez azonban az év közepére kimeríti az embert. Jobb lenne néha eltűnni egy időre, és csak pihenni egész nap. Még ha az ember szereti a munkáját és az életét, akkor is bele tud fáradni. 
Ezzel nincsen semmilyen probléma. A baj akkor kezdődik, amikor ezt nem merjük bevallani magunknak és túlhajtjuk magunkat. Az, ha elfáradunk, még nem a kiégést jelenti, de nem megfelelő kezelés esetén jelentheti annak az elejét. Muszáj odafigyelnünk magunkra, és néha azt mondani, hogy most elég volt és csak elvonulni a világ elől, azért, hogy fel tudjunk töltődni. Az életet csak úgy lehet jókedvűen megélni, ha jól érezzük magunkat. Mindig meg kell találni azokat a kis dolgokat, amik szeretettel töltenek fel. És a lényeg az, hogy nem kell mindennap megváltani a világot. Néha az is elég, ha csak mosolyogni tudunk. 
 

(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock)