Egri mentőállomásra került a milliós bagolyfejű pohók

Augusztus 20-án egy ritka vendég került be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) egri madármentő állomására. 

– A Bükk előterében, Latorpusztán fogtak be egy idei fiatal kígyászölyvet, augusztus 19-én. A gyengén repülő madárra közvetlenül a Bükki Nemzeti Park határán találtak rá és ezt az ügyeleti telefonszámon jelezték felénk. Ismeretlen eredetű vágott seb található a bal szárnyán, sebkezelése és felerősítése rögtön megkezdődött – osztották meg Kelemen Tamás, a BNPI madárvédelmi munkatársának beszámolóját.

A BNPI cikke szerint a kígyászölyv (Circaetus gallicus) kisebb sasokkal megegyező méretű nappali ragadozómadarunk. Viszonylag nagy feje és szemei miatt nevezték bagolyfejű pohóknak vagy pühőknek. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Ritka fészkelőnk (középhegységeinkben és a Kiskunságban), országos állománya nem haladja meg az 50 párat. Táplálékspecialistának tekinthető, ha teheti, főleg hüllőket, elsősorban siklókat zsákmányol, testfelépítése több vonatkozásban ehhez a táplálkozási preferenciához idomult (a hüllők harapásaitól tökéletesen megóvja lábainak pikkelyezettsége). Minden évben egyetlen fiókát nevelnek a párok és mind a kotlási időszak, mind a fiókanevelés rendkívül hosszú. Ennek következtében későn, augusztus elején vagy közepén repülnek ki a fiatalok, melyek így csak szeptember második felében, esetleg október legelején kezdik meg hosszú vándorútjukat Afrikába, a Száhel-övezetben lévő telelőterületeikre (egyes példányok a Mediterráneum déli részén vagy az Arab-félszigeten is telelhetnek).

Mint írják, a ragadozómadarakkal foglalkozó szakemberek terepi módszerei közül a téli fészektérképezés és a tavaszi kiülések szolgálnak arra, hogy egy pár territóriumának vagy fészkének helyét meghatározzák. Télen, az erdők lombtalan állapotában könnyebb a gallyfészkeket megtalálni, ezért erre az időszakra időzítjük a térképezést. A kígyászölyv fészkelőhely választása és maga a fészek is fajra jellemző, viszonylag egyértelműen azonosítható, bár megtalálni nem könnyű. Az utóbbi módszer esetében a nászrepülés és a fészekfoglalás/fészeképítés idején intenzívebben mozgó madarakat próbáljuk jó kilátást biztosító ún. kiülőhelyekről megfigyelni, mozgásuk irányát meghatározni. Kígyászölyv esetében erre viszonylag kevés idő áll rendelkezésre, mert a telelőterületről való visszaérkezés után 2-3 héttel meg is indul a költés és ekkor már kevésbé feltűnően mozognak. Esetünkben is ez a két lépés fog következni, hogy megtudjuk, hol is az a fészek, melyből kirepült mentett madarunk. Reménykedünk gyors gyógyulásában, felépülésében és akkor mihamarabb szabadon engedve még felkészülhet őszi vonulására - írták.