2024.08.14. 13:55
Kisebb területen, de sok szilva termett Hevesben is
Csökkent a szilva területe, de a termésmennyiség a jobb évjáratokat idézi. Jó szilvatermést ígér az agrárkamara és FruitVeB körképe, pedig az ültetvényeket idén is érte fagykár és hideghatás.
Az elmúlt négy év átlagában 45 ezer tonna körüli szilvatermést takarítottak be a hazai ültetvényeken, mégpedig nagy ingadozásokkal: 2020-ban kifejezetten alacsony, 24 ezer tonna, két évvel később pedig több mint 60 ezer tonna szilvát szüreteltek, írta a Világgazdaság.
Forrás: Csapó Balázs / Kisalföld
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös körképe szerint az idei termés valószínűleg 50–60 ezer tonna között lesz, tehát az idén megközelíthetjük a jobb évjáratok termését. Mindezt annak ellenére, hogy a változékony időjárás okozta fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű volt a gyümölcshullás. Az utóbbi évek egyébként nem kedveztek a szilvának, a tavaszi fagyok, a virágok megfázása, a méhek elmaradása, a gyenge termékenyülés miatt egyre nagyobbak a terméskilengések, így kiszámíthatatlanná vált a termés és a piac egyaránt.
Azt írjk, a szilvára is igaz idén, hogy a termés termesztőkörzetenként és fajtánként egyaránt rendkívül heterogén. A betakarítási szezon, akárcsak a legtöbb gyümölcsfajunk esetén, nagyságrendileg két-két és fél héttel korábban kezdődött. A legnagyobb problémát a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja a szilva növekedését; egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak meg. Ha a száraz és meleg időjárás továbbra is megmarad, az – akár jelentősebb mértékben is – csökkentheti a várt termésmennyiséget. Az idei évben nagyobb növényvédelmi problémáról nem számoltak be a termelők. A magyarországi szilvatermő terület a NAK felmérése szerint 5776 hektár. Ez folyamatosan csökken: tíz évvel ezelőtt még közel 8 ezer hektár szilvaültetvényt regisztráltak.
A régió a legnagyobb termelő
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1654 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye további 895 hektár szilvatermő területet ad. Bács-Kiskun vármegyében 1180 hektáron termelünk szilvát, míg
Pest vármegyében 897 hektár a termőterület. Ezzel Északkelet-Magyarország rendelkezik a termőterület 40-45 százalékával, az ország középső része pedig bő egyharmadot ad a termőfelületből. A legnagyobb területen termelt fajták közé tartoznak a Katinka, a Cacanska Lepotica, a Cacanska Rana, a Bluefree, a Stanley, a President és a Top-sorozat fajtái. A termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (magyarországi vagy esetleges módon külföldi, döntően német), míg kevesebb mint 50 százaléka a hazai, kisebb hányadban pedig a külföldi frisspiacon értékesül.
A hazai termelés visszaeséséből az is következik, hogy az export is visszaesett. Pedig a szilva korábban a magyar kertészet fontos exportcikke volt: a 2020-at megelőző években jellemzően 8-12 ezer tonna volt a kivitt mennyiség, ám az utóbbi három évben a tetemes terméskiesések miatt 2–4 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1–2 ezer tonna között mozgott. A szakmai szervezetek megítélése szerint a minőségen kellene javítani, ami részben egyetemi és kutatóintézeti feladat, de a termelők együttműködésére is nagy szükség van. A NAK és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében a ceglédi gyümölcskutatóban a gyakorlat számára folyó kísérleteket végeznek.
