Egerbe érkezett a középosztály forradalma – bemutatta könyvét György László kormánybiztos

Szerda este az Egri Polgárok Házában dr. György László Gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos mutatta be A középosztály forradalma című könyvét a hallgatóságnak dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő meghívására.

– Közgazdász, címzetes egyetemi tanár és szakpolitikus, akinek munkáját minősíti, hogy a COVID utáni gazdaságvédelmi akciótervet ő állította össze, ami igen sokat segített a túlélésben. Személyes tapasztalatai vitték arra, hogy a hazánk jövője szempontjából is fontos törekvéséért dolgozzon, ami a hátrányos helyzetű településeken levő gyermekek közoktatásban maradása – mutatta be a szerzőt dr. Pajtók Gábor. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök kötcsei beszédében is megfogalmazta, nagy szükség lesz a szakpolitikusok tudására a közeljövőben.

– Visszatér a szakpolitikai viták ideje. Minden országnak fontos, hogy milyen középosztállyal rendelkezik. Ők az a polgári réteg, amely tudásával önálló életet tud élni, politikai kurzusoktól függetlenül boldogul – mondta. Hozzátette, sajnos jelenleg nem ez van a levegőben, hiszen a fogyasztást ösztönző, a társas kapcsolatok, a polgári értékrend helyett. 

Dr. György László gratulált Pajtók Gábornak és Vágner Ákosnak, Eger megválasztott polgármesterének a választási győzelemhez, kiemelve, hogy Eger az elmúlt 5 évben a helyi konfliktusokkal szerzett országos hírnevet, s ebben a környezetben sikerült megnyerni a választókat a szakpolitikai kultúrának. 

– vallja a szerző a könyvről, melyben a középosztály sorvadásának sarkalatos problémáját vizsgálja, s kínál rá megoldási javaslatot.

– Arisztotelész is elmondta, nem fenntartható az a társadalom, amely széles középosztály nélkül létezik – kezdte az előadást. Elmondta, a középosztály az a réteg, aki felépített valamit az életben, éppen ezért van is veszteni valója. Kifejtette, abban a társadalomban, melyben ez megvan, a jólét fenntartható növekedésére irányuló intézkedések lesznek a politikai döntéshozók céljai. 
– A globalizáció hatására a nyugati társadalmak középosztályai sorvadásnak indulnak. Bár nagyon sokat vártunk tőle, ettől a politikai gazdasági átalakulástól, valójában Európa, a fejlett nyugati középosztály a legnagyobb vesztese – fogalmazott.

Kifejtette, a nagy profitorientált cégek hónapról-hónapra más-más kisebbséggel vállalnak „sorsközösséget”, ezzel erősítve az áldozatiság kultúráját. Mint mondta, így volt ez hazánkban is 2010 előtt a romákkal, ezt törte meg a közfoglalkoztatás bevezetése, mellyel megtanultak dolgozni a munkaerőpiacról kiszorult emberek.

– Majd 1 millió fővel bővült a magyar munkaerőpiac. Ez is jó példája annak, hogy az egyetlen járható út: meritokratikus stratégiával erősíteni a középosztályt, hogy lehetőség szerint magabíróvá válhasson. Az értelmiségnek nem az a feladata, hogy mindent megkritizáljon, hanem minden problémára legyen legalább 1-2 megvalósítható megoldási javaslata  – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy erősítve a középosztályt a gyermeket nevelő, dolgozó, vállalkozó családokat támogatják, melyre jó példa a  családi adókedvezmény, az egykulcsos szja, a rezsicsökkentés, a lakásépítési támogatások, az ingyenes iskolai étkezés, valamint a 4 gyermekes és 30 év alatti anyák szja mentessége, illetve a babaváró hitel is. A középosztály bővítésével pedig a szegénység is a leggyorsabb ütemben csökkent az Európai Unión belüli államok között Magyarországon az elmúlt években. Kitért arra is, hogy Simon Kuznets  amerikai közgazdász és statisztikus már óva intette a szakmát attól, hogy pusztán a ma divatos módon, a GDP legyen a jóllét mércéje.

Dr. György László szerint a jóllét fenntartható növekedését definiálják a következő tényezők:

• Gazdasági fejlettség és növekedés
• Pénzügyi fenntarthatóság 
• Környezeti fenntarthatóság 
• Munka és tudásalapú társadalom 
• Társadalmi fenntarthatóság 
• Demográfiai fenntarthatóság

Mindezek alapján pedig kidolgozta a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI). A hallgatóság kérdésére elmondta, víziója szerint 2030-ra elfogadják és használják is a világon a HNI-t. Ennek érdekében a könyvének angol fordítása is megjelenik hamarosan. Kérdésünkre elmondta, jelenleg a kiadó kiválasztása zajlik, a megjelenés a jövő évre várható.

György László nem csak a bemutatóra érkezett

Dr. György László már a könyvről tartott előadás előtt a vármegyébe érkezett, Kerecsenden járt. A Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos kérdésünkre elmondta, számos jó gyakorlatot és szép eredményt látott.

– Magyarország, Heves vármegye illetve Eger és környéke is tele van hétköznapi csodákkal. A kerecsendi iskolában jártam, hihetetlen munkát végez a tanári kar. Közel 70 százalékos a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Ez azt jelenti, hogy vagy a szülők anyagi helyzete, foglalkoztatottsága vagy a gyerekek lakhatási helyzete nem kielégítő, illetve ezek kombinációja érvényesül – mondta a látottakról. Hozzátette, sok a sajátos nevelési igényűnek (SNI) nevezett gyermek is.

– Elkezdenek velük foglalkozni, a kerecsendi pedagógusok, a Tanítsunk Magyarországért Program Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre járó mentorai, és kiderül róluk, hogy csak minőségi figyelemre volt szükségük. Ilyen Pisti, aki árva gyermekként lakásotthonban él és nem szerette a testnevelés órát. Rendszeresen otthon hagyta a felszerelését, ezért 50 guggolást kellett csinálnia. Elmondta a tanárnak, hogy ő ezt nem szereti, másfajta büntetést szeretne. A tanár súlyzókat adott neki, a gyerek pedig annyira megszerette, hogy elkérte a tanítás utáni délutánokra. Tavaly országos fekvenyomó bajnok lett, most személyi edzőnek tanul Egerben. Említhetném példaként azt a tehetséges fiatalt is, aki megyei és országos fizikaversenyt nyert, vagy azt a másik gyermeket, aki megyei csillagászati verseny után országosra készül. Az iskolában elköltött ebédem alkalmával az intézmény szavalói megleptek egy kis műsorral, de egyébként többen sakkoznak is a kerecsendi diákok közül – árulta el.