Minden örömet s vigságot lehel

A Bajza ünnep Szücsiben.

Fényes és megható ünnepségnek volt szinhelye a kis mátrai falu vasárnap. Ekkor leplezték le ugyanis azt az emlékkövet, melyet az Egri Irodalmi és Művészetbarátok-köre készittetett, melyet a nagy költő szülőházának falába illesztettek bele. Az emlékkő hamvas szinű karrarai márványból készült.

A vendégeket, illetőleg az ünneplőket a Vámos-Györki állomáson kellemes meglepetés érte, a mennyiben az állomás szépen fel volt diszitve zászlókkal zöldgalyakkal. A Budapest felől robogó vonaton jöttek a pesti vendégek… Az ünneplő közönség felszállt a Gyöngyös felé robogó vonatra. Innen hosszu kocsisor vitte a vendégeket Szücsi felé, ahol mintegy 18 tagból álló lovas bandérium várta a vendégeket. A lelkesültség, mely itt uralkodott, mutatta a legjobban, hogy mennyire átérezte az ő földiöknek ünnepét.

A községben egy diadalkapu volt felállitva, a mely alatt Bartóczy jegyző a község nevében üdvözölte az ünneplőket, (…) kik a Kopcsányi-féle ház, Bajza József szülőháza elé vonultak, hol Scossa Dezső, kir. tanfelügyelő tartotta az ünnepi beszédet. A szónok élénken ecsetelte a költő érdemeit, kiemelte mint költőt, mint kritikust. A beszéd óriásai hatást keltett, s a jámbor szücsi nép szünni nem akaró éljenzéssel köszöntötte a szónokot, mintegy köszönetéül annak, hogy az ő földiökről oly szépen emlékezett meg. Az ünnepi beszéd után Türk Frigyes szavalta el Zalár József által ez alkalomra irt Bajza cimű versét. Gyulay Pál az Akadémia, Szana Tamás pedig a Petőfi-társaság nevében mondott köszönetet, (…) hogy oly szép emléket állitottak a nagy költő emlékének. Az iskolás gyermekek végül elénekelték a Himnuszt, melyet a közönség, bár meglehetősen zuhogott az eső, kalaplevéve hallgatott meg.

Levelezés.

Parád. aug. 1.

Mi az évszakban a május és pünkösd, az a parádi fürdőidényben a cseviczei s timsósi Annabál. E napon kinyilik a burkolt remény kaktusvirága, s a fürdőintézet, mely különben szenvedő- s üdülőket is nagy számmal foglal magában, egyszerre egy nagyvárosi mulató-helylyé varázsoltatik át, hol a természet szépsége az elegantiával testvéri frigyben párosul – minden örömet s vigságot lehel.

Midőn a szabatos játéku aszódi barnák fölöttünk uralkodni kezdének, elismerők karzati fölsőbbségüket, s a nagy rész, hódolva a nemzeties zamatu zene hatalmának, a táncz örvényébe keveredett. Ez örvény gyürüzéseit megköszönté a hajnal, mely is aztán magára vállalta a kivilágitást. – Eszembe jutott Frigyes császár, ki Aeneas szerint szivesebben vállalta volna a hideglelést; eszembe, hogy mennyire megváltoztak az idők!  A régiben nem szerint is kedélyesen tánczoltak, s a férfiak a nőkkel tánczkörben nem keveredtek. Vajjon visszamegyünk-e még mi vagy unokáink a régi szokásra? talán, ha az adneétálisi politika lejárja magát.

Ki volt a bál királynéja? e kérdésre adósak maradunk. Ha egy nemzet oly sokáig nem tud királyt választani, hogyan bátorkodjam én királynét? s ha a sok vajudás után elvégre kiszemeltnek kijelölése egy nagy háborunak lett oka és szerzője, nem tarthatok-e én a szükségkép mellőzendő szép szemek nyilaitól? – Voltak sok szépek, és ez elég, - egyik sem lett enyim, s ez már sok vagy igen kevés.

A parádi fürdőben ekkorig 320-30 vendég keresett gyógyulást vagy szórakozást. Való, hogy az Annabáli gőzfürdő után sok család elutazott, de helyeik, reméljük, még betöltve lesznek. A fürdő birtokosa gr. Károlyi György úr, évről évre többet áldoz mind a mulatni vágyók, mind különösen a szenvedő emberiség kényelmére. tavaly huztak föl egy csinos melléképületet 14 fürdő-szobával, ezek öszhangzó szépsége s czélszerüsége az áldozatkészségnek, mint a finom izlésnek maradandó bizonyitéka. Az alsó-kerti sétányok bővitése s diszitése is mindig nagyobb mérvben halad előre. – Legyen szerencsénk!

K.

Eljegyzés.

Poroszló községben egy kilencvenhat éves özvegy ember, Pollák Mózes eljegyezte Mezőkövesdről Heller Fánit, aki nem sokkal fiatalabb nála, mert 93 éves. Az esküvő nemsokára meglesz, még pedig Mezőkövesden, mert a menyasszony nem birja ki már az utat Poroszlóig.