Tarnazsadány következő polgármestere felzárkóztatási programot hirdet a romáknak

Botos Péter Adrián, Tarnazsadány újonnan megválasztott polgármestere hivatalosan is a falu vezetője lesz október 1-től, de csapatával már gondolkodnak, hogyan fejlődhetne a település. Ezúttal a romák helyzetéről írt.

– 2024-re Dél-Hevesben a romák számát 15-20 ezer közé lehet behatárolni a népszámlálási adatok alapján, ami természetesen nem teljesen tényszerű. Mint Tarnazsadány újonnan megválasztott polgármestere, a jövőben hangot szeretnék adni annak a tények, hogy velünk, romákkal is kell a jövőben számolni. Az ilyen lélekszámú etnikum, mint a romák, gazdasági tényezőként is meghatározó stratégiai pontnak kellene lenni. Roma fiatalok számára nem lehet más alternatíva, csak ha jelen korban megteremtjük a valós helyzetet, lehetőséget arra, hogy értékteremtő, kiszámítható, hosszútávon biztos egzisztenciális alapokat tudjanak megteremteni családjaik számára. Mindez nem történhet meg anélkül, hogy ne folytatnánk kellő párbeszédet a többségi társadalommal minden szinteken. A probléma közös, mint a megoldás is csak közös erővel, tenni akarással sikerülhet – kezdte.

Szavai szerint a polgármesteri tisztséget sokkal inkább hivatásnak, mint kötelező munkának nevezné. Véleménye szerint a szeretett település fejlesztése, vezetése mellett egy lehetőség arra, hogy roma társadalom számára hangot adjon magasabb szinten is számukra fontos, elengedhetetlen alapokról, amelyek felzárkózásukat elősegítheti. Nem elég beszélni róla, de tenni is kell érte, hogy megvalósuljon a várva várt elmozdulás roma kérdésben.
– Szükségesek olyan kerekasztal-megbeszélések, amelyek keretében szakmailag felkészült emberek az alapvető minimumot lefektetik a térségünkben élő roma társadalom számára. A Heves Vármegyei Önkormányzattal, a Heves Vármegyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, és roma polgármesterekkel, vezetőkkel közösen elfogadott stratégiát, meghatározott időtartamra, és szakmai területet alakítanánk ki. A minimumnak tartalmazni kell az oktatást, egészségügyi, lakhatási, munkahelyteremtési kérdéseket, valamint a megfelelő családmodell kialakításának lépéseit, annak fenntarthatóságának hátterét. Ezek az összetett alappillérek alkotják a roma társadalmat érintő legtöbb problémakört – részletezte.

Hozzátette, több tudatosan választott szakmára, képzésekre van szükség, amelyekkel megfelelő eséllyel indulhatnak a valós munka világába való bejutásért, amely a záloga a biztos egzisztenciális családmodell hosszútávú kivitelezésének.
– Ha ezek együtt sikerülnek, akkor párhuzamosan adódik, hogy fontos motorjai leszünk a rendszernek, nem pedig terhei. A roma társadalom készen áll az olyan hiányszakmák betöltésére, amelyek mindennapi életünket segítik – zárta gondolatait.