Sok szőlőterület eladó a Mátrai Borvidéken is

A Mátrai Borvidék területe a hatezer hektárt is meghaladja, így ebből a szempontból az országban a második legnagyobb. A borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, Nyilas Ilona portálunk kérdésére azt mondta, hogy itt is tapasztalható az az országos tendencia, hogy a szőlősgazdák közül többen eladásra kínálják ültetvényeiket. Ugyan a szőlőárak kicsit emelkedtek, de ezzel nem tudták kompenzálni az input költségek magas emelkedését. Ennél fogva sajnos elég sok szőlőterület eladó.

– A legkisebbektől – 3000 négyzetméteres is – a nagyobbakig nagyon sok keresi az új gazdáját, mert nagyobb birtokok, olyan három-, öt-, nyolchektáras területek is vannak eladásra. Az e fölöttiek kicsit már ipari méretűek, vagy jóval nagyobbak, esetükben nyilván más a helyzet, mint, aki csak esetleg félállásban, vagy kiegészítésként foglalkozik vele – mondta.
Arra a kérdésünkre, hogy a szőlőtermesztés jövedelmezősége mikor bicsaklott meg, a hegyközségi tanács elnöke elmondta: leginkább a szőlőárakkal mérhető ez, illetve a költségeket is hozzá kell venni a jövedelmezőség megítélésekor. Az a tapasztalat, hogy tíz éve is majdhogy nem hasonlóak az árak. Ekkortól tekinthető úgy, hogy megállt a fejlődés, azaz a szőlő árának olyan emelkedése, ami rentábilissá tehette volna a szőlőtermesztést. Mindezt persze a piac szabályozza, ha nem növekszik a bor iránti kereslet, nem tud magasabb lenni az ár.
Farkas László az Egri Borvidék Hegyközségi tanácsának elnöke szerint náluk nem jelennek meg eladási szándékra vonatkozó információk. Annyi tudható, hogy inkább eladási szándék mutatkozik, mint vételi. A borászattal foglalkozók jó állapotban lévő ültetvényt adott esetben meg is vehetnek.
– Hangsúlyozom, hogy a nem korszerű ültetvények – támrendszer szempontjából – nem biztos, hogy vonzóak egy nagyobb borászatnak, mert, mire átállítják a saját művelésmódjukra, az két év, egyébként meg, ha elindítanak egy új ültetvényt, az három év múlva már terem. Tehát egy év kiesésük van és akkor jobban olyan az ültetvény, amilyet akarnak és persze egészen fiatal – fogalmazott a tanácselnök.
Azt is hozzátette, hogy szerinte az ültetvény most nagyon forgalomképes jó áron el lehetne adni. Nyilván úgy igen, ha jó helyen van, jó dűlő, akkor az érdekelheti szőlőtermesztés szempontjából a borászati üzemet, akár a szőlőtermesztőt is. 
– Minimális a szőlőtelepítés is nálunk, 100 hektár alatti, tehát nagyon a borászatok se fejlesztgetnek ebben – tette hozzá.
Megtudtuk tőle, hogy a szőlő értékesítésekor a tavalyi árhoz képest 8-15 forintos emelkedést lehetet tapasztalni. Az idei átlagtermés átlagon azonban a hozam "megint ottmaradt a földben".
Ha már az idei termésre terelődött a szó Farkas Lászlót a borvidék idei szüreti eredményeiről is kérdeztük. Szavai szerint 2776 hektár szüreti jelentés érkezett – az összterületnek ez durván a fele – a még be nem érkezett jelentések, kétezer hektárnyi területről valószínűleg a borászatoknak az igénye lesz majd a származási igazolásra. Ők nem sietnek, november 30. ennek a határideje. Aki eladta, az kéri leghamarabb – a fizetés miatt – a származási igazolást. 
– Ebből a 2700-ból 85 volt, ami nullás szüret. Ez azt jeleti, hogy vagy kivágás alatt, vagy éppen telepítés alatt van a terület. Durván 2690 hektár területről 195 ezer mázsa termés regisztrálódott, vagyis 72,3 mázsa volt az idei hektárankénti termés. Ezen a borvidéken ez közepesnek mondható: száz mázsa felett "nem szokott lenni", a tavalyi esztendőben 60 mázsát épphogy meghaladta. Az aszály 10 százalékot biztosan elvitt idén.
A jelentésből a cukorfokra vonatkozó adatok derülnek még ki. Ezek az évjáratra jellemzően alakultak. A korai szőlők kevésbé cukrosodtak, kényszerérettek lettek, hiányzott hozzá nagyon a víz. Aztán egy kevéske csapadék szeptember elején azért esett. Az szinte felüdítette az ültetvényeket. Hiába volt meleg a későbbiekben, a szeptember végi érésű fajták azért kikerekedtek.
Borászatilag kihívás volt az év a sav, cukor, Ph egyensúly összeegyeztetése okán. Az időbeni szüretet nem mindig sikerült minden fajtánál eltalálni, levezényelni annak megfelelően, ahogyan az szakmailag indokolt. Fizikai korlátot jelentett, hogy nem tudták szedni olyan ütemben, mint ahogyan érett, vagy változott a beltartalmi minőség.
– Az idei év, azt mondják a borászok, hogy minőségi szempontból a 2021-eshez hasonlítható, de még lehet, hogy akár a 2018-as nagyon kiválóhoz is. Bizakodásra okot adó, jó minőségű évjáratról beszélünk. Ez a szakmai része. A jövedelmezősége az már problémás azért a borászatok számára is. Csökkenő borfogyasztási trendekről hallunk, ezért küzdelmes az élet – tette hozzá. 
A borfogyasztás csökkenésének okai között említette, hogy  egyre erősebb tendencia az alkoholfogyasztás minimalizálására való biztatás az egészségügyi, életmódbeli oldalról. Ennek is következménye, nem csak a "zéró toleranciának", hanem az élettudatos fiatalságnak, hogy nem alkoholizál annyira. Ha mégis, akkor meg nem biztos, hogy a bort választja. 
– Igazából a bornak gasztronómiai értelemben kellene működnie, de ez a zéró tolerancia miatt nem megy, vacsorázni meg már nem nagyon kellene az embereknek, főleg a gyenge fizikumot is elviselő munkavégzés mellett – mondta Farkas László.

Szőlőtermesztéssel is foglalkozó gazdát is kérdeztünk az ügyben. Egy Egerhez közeli településen 200 hektárt is meghaladó, de csak név nélkül nyilatkozó termelő azt mondta, hogy még ekkora területen, alapos gépesítés mellett sincs meg a jövedelmezőség. Kicsit (nagyon!) már bele is fáradtak ebbe a munkába. Nem lehet véletlen, hogy az unokák nem folytatják már a felmenőik "földet túró" tevékenységét, inkább az egyetemi tanulmányokat választották.

– Mi természetesen nem csak szőlőt termesztünk, gyógynövényeket is például. Több lábon ugyanis könnyebben lehet megállni. Elmondhatatlan mértékben megnövekedtek a költségek, amihez társul, hogy a mezőgazdasági munkagépek minősége is hagy kivánnivalót maga után. Lényegében addig bírják ki, amíg éppen újat tudunk beszerezni támogatással. Még az olyan neves márkákra, mint a John Deere traktorok is igaz ez – mondta a gazdálkodó család nevében nyilatkozó asszony.