2024.11.09. 06:50
Motiválnák a gyerekeket a magyar űrhajósjelöltek
Egy egri oktatási konferenciának üzentek videón a magyar űrhajósjelöltek, akik jelenleg Houstonban vannak kiképzésen és felkészítésen. Bár ők vannak a reflektorfényben, az egyetemek, kutatóintézetek alkotják a HUNOR Program nagy részét.
Kerekasztal-beszélgetést rendeztek a HUNOR Programról és a magyar űrhajósokról, űrszektorról az Egerben zajló 26. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián, A beszélgetés előtt lejátszották a HUNOR Programban kiválasztott magyar űrhajósjelöltek, Kapu Tibor űripari fejlesztőmérnök és Cserényi Gyula erősáramú villamosmérnök – aki mielőtt bekerült a programba, a hatvani Bosch mérnöke volt – videóüzenetét. A két űrhajósjelölt Houstonból jelentkezett be, ahol jelenleg is kiképzésük folyik.
Kapu Tibor, az első számú jelölt szerint az iskolás évei nagy szerepet játszottak, hogy űrhajós lehetett, középiskolás és egyetemista évei voltak a legszebbek, nagy szerepet játszottak jellemfejlődésében. Hat osztályos gimnáziumba járt, ahol megszerette a matematikát és fizikát, az egyetemen ezek még nagyobb hangsúlyt kaptak és formálták szemléletét.
Cserényi Gyula számára a matematika és történelem órák voltak meghatározóak, s köszönetet mondott minden tanárának élete során, de a kiképzésükben részt vevő oktatóknak, edzőknek is, nélkülük nem lennének itt.
Kapu Tibor egyetértett kollégájával, tőlük kapták meg azokat az üzeneteket, amiket ők is szeretnek továbbadni, miszerint az a fontos, hogy minden gyermek megtalálja az igazi vágyait, az igazi céljait, és próbáljon kiteljesedni minél jobban, törekedjenek arra, hogy legyenek a legjobbak.
Kiképzési folyamat Houstonban
Kapu Tibor beszámolt arról, mit csinálnak most: három hónapja vannak Houstonban és három modulból álló kiképzést hajtanak végre, a NASA, a SpaceX végzi a tréningeket, amelyet az Axiom Space koordinál. Az Axiom emellett megtartja mindazokat a képzéseket, amiket a NASA és a SpaceX nem vállal. A NASA-nál elméleti képzéssel kezdik a modulokat, a legeslegelső pillanattól gyakorlatiasak a foglalkozások. Így ismerkednek a kamerával, a mosdóhasználattal, a tűzoltókészülékkel , vagy a vízadagolással. A NASA-nál az a hozzáállás, hogy minél hamarabb gyakorlatiassá tud válni egy oktatás, annál hamarabb meg fogja jegyezni az ember, hogyan kell majd odafönt az űrállomás fedélzetén viselkedni és hogy kell azokat a berendezéseket működtetni. Emellett mihelyt végeztek az elméleti oktatással, elkezdenek valóban gyakorlati órákat venni, és ezek után pedig szimulációkat csinálni.
- A houstoni központban felépítették a Nemzetközi Űrállomás teljes mását, minden egyes amerikai modult, amelyekben több órás szimulációkon vesznek részt, gyakorolva a vészhelyzeteket és a mindennapokat. Mindenki különböző beosztással, különböző kommunikációs csatornákkal tényleg elvégzi azt, amit nagyjából odafönt fog az űrállomás fedélzetén. Ezáltal még mélyebben meg tudjuk tanulni azokat, amikre a fent töltendő két hetes időszakban szükségünk lesz – magyarázta Kapu Tibor.
Érdekességként megemlítette, hogy az ismeretekből letett vizsgákkal nem áll meg az élet, ugyanúgy folytatják a szimulációkat, a gyakorlást a lezárt tárgyakból is, hiszen nem a vizsga a lényeg, hanem az, hogy amikor fölkerülnek a fedélzetre, akkor ezt meg tudják csinálni. Kiemelte, a HUNOR programban az a céljuk, hogy magyar űrhajós végezhessen magyar kísérleteket a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Nem történik meg mindenkivel az, hogy a saját nemzetének a kísérleteit végezheti fel az űrállomáson.
A HUNOR Program nem csak az űrhajósokból áll
Cserényi Gyula hangsúlyozta, a programban az úrhajósokkal foglalkoznak a legtöbbet, de ők csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A jéghegy kilenctized része a víz alatt van, ők azok a kutatók, egyetemek, kutatóműhelyek, akik pályázatukkal részt vesznek a HUNOR Programban. Már látszik szerinte, hogy megjelennek a fiatalok az egyetemek kutatócsoportjaiban, a kutatóműhelyek, az egyetemek rengeteg munkát tudnak biztosítani számukra, legyen szó diplomamunkáról, PhD-ról, a piramis egyre lejjebb megy és szélesedik.
- Önmagában azáltal, hogy van lehetőség egy egyetemen űrtémában diplomamunkát írni, az lehetőséget teremt azoknak az egyetemistáknak, akiket ez motivál, majd azoknak a középiskolásoknak, akik ebbe az irányba akarnak elindulni. Én ezt nagyon fontos motivációs tényezőnek tartom. Ez nemcsak a program szempontjából fontos, hanem a saját gyermekeink szempontjából is. Azt szeretném, ha mindkét gyermekem azt tanulhassa, amit élvez, és erre pedig lássanak egy olyan példát, hogy igenis azáltal, hogyha az ember készül, tanul, dolgozik az életében, akkor el tudja érni azt az álmot, amit kitűz maga elé. Ez lehet, hogy egy űrhajós álom, de az is lehet, hogy teljesen más. A legfontosabb, hogy ezeket a fiatalokat inspiráljuk, támogassuk. Egy kicsit példát mutassunk, ha engedik, s ezáltal ezáltal elérhetnek egy kicsit többet – hangsúlyozta Cserényi Gyula.
Az űrhajósok a visszatérés után szeretnének eljutni az iskolákba is, hogy megosszák a gyerekekkel tapasztalatukat.