Csináld magad! temetkezés: hamarosan eltemethetjük magunkat

Az új elképzelés szerint szociális temetés csak akkor járna, ha az eltemettető vagy az általa felkért polgár személyes közreműködést vállal a temetésben. Például felöltözteti az elhunytat, kiássa a sírhelyet, felravatalozza vagy elbúcsúztatja a megboldogultat, esetleg leengedi a koporsót, vagy behantolja a sírt.
A tervezet első hallásra sokakban mélységes felháborodást váltott ki. Nem véletlen, hiszen a temetkezésben jártas vállalkozók, s a polgárok is úgy gondolják: a koncepció már-már kegyeletsértő passzusokat is tartalmaz.

A kétezer lelket számláló Kerecsenden Kiss Sándor körjegyző lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint, ha a hozzátartozóknak nincs pénzük eltemettetni szerettüket, akkor köztemetést igényelhetnek, azaz a hivatal a lehető legolcsóbb szertartást rendeli meg a vállalkozótól (70-90 ezer forint). A későbbiekben a hagyatéki eljárást követően hagyatéki teherként jegyzik be a kiadást, amit a család megfizethet részletekben, esetleg az elhunyt után maradt ingatlanra jelzálogként jegyzik be. A faluban évente átlagosan 6-7 ilyen eset fordul elő. A jegyző nehezen tudja elképzelni, hogy a gyász fájdalmában a rokonok, hozzátartozók tevőlegesen részt vegyenek a szertartásban.

Mátraderecskén évente maximum 1-2 köztemetést bonyolítanak le, a körjegyzőséghez tartozó Mátraballán pedig évekre visszamenőleg nem emlékeznek hasonlóra – tudtuk meg Csóti Dorottya körjegyzőtől. Ő úgy nyilatkozott, hogy azért nem minősíti a tervezetet, mert az még rengeteget változhat a parlamenti vita során. Csak abban bízik, hogy olyan végleges jogszabály születik, ami nem sérti a kegyeletet és megfelel az emberséges búcsúra vonatkozó elvárásoknak.

Az egri Fekete Rózsa Temetkezési Társaság vezetője, Zelei Attila a tervezettel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az számos gondot vet fel esetükben is. Az ingyenes temetés lehetősége szép gondolat, ám az, hogy a családok maguk szervezzék meg ennek lebonyolítását, képtelen ötlet. Több szempontból is: a temetkezésnek szigorú szabályai vannak, s egyfajta szakmai hozzáértést igényel.

Az sem tisztázott egyelőre, hogy ki viselné a költségeket. Mivel cégük temetőt is üzemeltet, tisztában vannak azzal, hogy ez is tetemes kiadással jár. Egy-egy szertartásnál az eszközök biztosítása (ravatalozó, hűtők, szerszámok) is pénzbe kerül. Az ingyenes parcella lehetősége is nemes elképzelés lenne, de a tervezetben szereplő feltételekkel már-már kegyeletsértő ennek alkalmazása. További gond, hogy megtiltanák a temetés-felvételi irodák működését a fekvőbeteg-ellátást végző egészségügyi intézmények 200 méteres körzetében. Véleménye szerint a legtöbb vállalkozás éppen azért működik ilyen helyen, hogy a gyászolóknak ne kelljen sokat utazni, s minél egyszerűbben rendelhessék meg a szertartást.

Az állam adná a koporsót, az urnát, a sírjelet

A szociális temetés koncepciója szerint a rászoruló hozzátartozók számára szabadon választható, ingyenes alternatívát teremtenének. A temető fenntartója köteles lenne külön parcellát kijelölni a koporsós vagy urnás szociális temetkezési helyek számára, az állam pedig a kellékeket (koporsó, urna, sírjel) biztosítaná. A szociális temetés feltétele lenne, hogy az eltemettető vagy az általa felkért személy vállaljon személyes közreműködést a temetés során. Ezek közé tartozik egyebek között az elhunyt felöltöztetése, a sírhely kiásása, a ravatalozás, búcsúztatás, illetve a koporsó, urna leengedése, behantolása.

A jogszabály-módosítás során a temetkezési szolgáltatók árainak közzé tételét is kötelezővé tennék, s szigorítanák az urnák hazavitelét – hangzott el az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának minapi ülésén. A Belügyminisztérium főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosságnak egyre nagyobb terhet jelentenek a temetéssel kapcsolatos kiadások, ezért a kormány tájékoztatást kért a tárcától. A minisztérium elkészítette a költségek csökkentésének lehetőségét is bemutató jelentését, amit a kormány a február 26-i ülésén elfogadott, és ennek alapján a tárca jogszabály-módosításokat dolgozott ki, egyebek között a szociális temetés bevezetésre.

Az urnák hazavitelét is szigorítanák

A költségeket viselő szervek kiadásainak csökkentése érdekében a tervezet meghatározza a szociális és a köztemetés esetén a hamvasztás és a szállítás legmagasabb költségét, valamint a hűtés hatósági árát is. Korábban többen is hangoztatták, hogy az urnás temetések megszaporodása számos, egyelőre tisztázatlan kérdést vet fel. A koncepció részeként éppen ezért szigorítanák az urnák hazavitelét is: ez csak abban az esetben lenne lehetséges, ha az elhunyt azt a végrendeletében kérte, illetve, ha a temetésre kötelezett nyilatkozik arról, hogy más hozzátartozók számára a kegyeleti jog gyakorlását biztosítja.

Becsky-Balku Orsolya, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője azt emelte ki, hogy jogkörük a temetkezési szolgáltatások reklámozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések ellenőrzésére terjed ki. A fogyasztóvédők múlt évben 44 ellenőrzés nyomán 14 alkalommal találtak szabálytalanságot, azaz a temetkezési szolgáltatások reklámjainak 31 százaléka jogszabályba ütközött, a kifogásolt hirdetések pedig olyan információkat is tartalmaztak, amelyeket a törvény nem enged meg.