Ügyészi nyomozás – Mutatjuk, hogyan újult meg a szervezet

A hazai ügyészi szervezet megújításáról, átalakításáról a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya tájékoztatta a napokban a Heolt.

Közlésük szerint a tavaly július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (Be.) módosította ezt a szabályozást – olvasható a közleményükben. Ennek megfelelően továbbra is kizárólag az ügyészség nyomoz azokban az esetekben, amikor például bíró, ügyész, továbbá a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatásos állományú tagja ellen követnek el olyan kiemelt súlyú bűntényt, mint az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak. Ugyancsak az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe utalja az új Be. a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekményeket. Ezek között említendők például a vesztegetés, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés meghatározott esetei, figyelemmel azok tárgyi súlyára és arra, hogy ezeknek a bűntényeknek a bizonyítása is általában nehezebb más deliktumokénál.

Az előbb felsoroltakkal szemben a hatályos büntetőeljárási törvény a rendőrség hatáskörébe utalta az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását. Eddig ugyanis a járási és nyomozó ügyészségek vizsgálták például a hamis vádként, hatóság félrevezetéseként, hamis tanúzásként, ügyvédi visszaélésként, vagy éppen zugírászatként minősített büntetőügyeket. Ezeknek a feltárásával ezentúl a bűnüldöző testület erre hivatott szervei foglalkoznak.

Szervezeti változást is hozott magával a legmagasabb rendű jogforrás rendelkezéseihez igazodó megújulás: idén január 31-ével megszűnt a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozási tevékenység, s ezeket az egységeket ezentúl járási ügyészségeknek hívják. Megszűnt a szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és a Budapesti Nyomozó Ügyészség is.

Ezzel együtt február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljeskörűen átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, valamint az alárendeltségében működő öt járási szintű és a felsorolt területekre kiterjedő illetékességű regionális szervezetek. A főváros, továbbá Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye tartozik a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség illetékességi körébe. Elkezdte munkáját ettől a hónaptól a Debreceni, a Győri, a Kaposvári és a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség is.

Létrejött emellett a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Fővárosi Főügyészségnek alárendelt ezen ügyészi szerv látja el az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények rendőrségi nyomozásának felügyeletével és irányításával, a nyomozást befejező érdemi döntésekkel, valamint a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységgel összefüggő feladatokat. S felügyeli az előkészítő eljárásokat is a fővárosban.

Tudni érdemes még, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen a nyomozást a nyomozó osztály végzi, míg a regionális nyomozó ügyészségek közvetlen felettes szerve a Központi Nyomozó Főügyészég nyomozás felügyeleti osztálya ezentúl.

A vádhatóság nem folytat nyomozást

Heves megyében ezentúl – közölte kérdésünkre összefoglalóan a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője – az ügyészség már nem folytat nyomozást. Dr. Konkoly Thege László hozzátette: az egri vádhatóság elnevezése a változáshoz igazodva Egri Járási és Nyomozó Ügyészségről Egri Járási Ügyészségre változott. Az új büntetőeljárási törvény rendelkezésének megfelelően a büntetőeljárás vizsgálati szakaszában a megyében továbbra is az ügyészség irányítja a rendőrség által végzett nyomozásokat, de a felderítési szakban lévő ügyekben az eljárás önállóan a rendőrség feladata.