hirdetés

2021.07.15. 00:00

Három dolog, amit minden dohányosnak tudnia kell

Unalomig ismételt tény, hogy a dohányzás káros az egészségre, azonban arról kevesebbet hallani, hogy a természetre is negatív hatással van, illetve a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti. Mutatjuk, hogy miért közös érdekünk az ártalomcsökkentés!

PR-cikk

Forrás: Illusztráció / Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Annak ellenére, hogy már vizsgálatok tömkelege mutatta be a dohányzás káros hatásait, még mindig több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a közeljövőben nem változik számottevően. A dohányzás káros hatásaitól pedig a törvények a nemdohányzókat is igyekeznek védeni: ma már nem lehet cigarettázni többek között az éttermek belső helyiségében, de nem lehet rágyújtani a repülőkön, a mozikban, a színházakban vagy például a buszmegálló közvetlen közelében sem. A dohányosok mégis sokszor védekeznek azzal, hogy a dohányzás magánügy. Mutatjuk, hogy miért nem az!

1. A kifújt füst a nemdohányzókat is érinti

A dohányzás minden formája káros az egészségre. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost érik, hanem a környezetében lévőket, az úgynevezett passzív dohányosokat is. Ennek oka a dohányfüstben keresendő. A legújabb kutatások szerint ugyanis, annak ellenére, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát is, mégis az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ráadásul a füstben található káros anyagoktól nehéz megszabadulni: ha valaki zárt térben dohányzik, akkor még hosszú hónapokig éreztetheti a hatását a füst. Kutatások szerint ezeknek a vegyi anyagoknak a maradványai 2 hónappal azután is megtalálhatók voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki.

2. A környezetet is károsítja

A dohányzás az emberek egészsége mellett a környezetre is ártalmas. A cigarettacsikkekben műanyag is van, nagy részük ugyanis cellulóz-acetátból készült füstszűrőket tartalmaz. A csikkekből pedig kemikáliák és nehézfémek is kerülhetnek a környezetbe. A European Environment Agency adatai szerint az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Ráadásul a cigaretták szűrőjének évtizedekre van szüksége ahhoz, hogy végleg lebomoljon. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egy kutatás szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobálnak el világszerte, akkor könnyen belátható, hogy jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája.

3. Csökkenthetjük az ártalmakat!

A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja természetesen az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetők 100 százalékban a dohányzás ártalmai. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó, füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak a cigarettázással összehasonlítva.

Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. A károsanyag-kibocsátás mértéke azonban nem áll egyenes arányban az egészségkárosító hatás mértékének csökkenésével.

A füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk teljesen eltérő, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek, így a különböző technológiákra való áttéréssel különböző fokú ártalomcsökkentés érhető el. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő vagy a hevítéses technológia. A hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk egyelőre nem ismert, másrészt – egyéb összetevők mellett – így is jut nikotin a szervezetbe. A legfontosabb még mindig az, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le. Hosszú távon ugyanis csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai.

A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. Tájékozódjon a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon!

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában