2023.11.21. 06:52
Az ország 2. legnagyobb szőlőtermő területe Hevesben van
Csökkent az elmúlt években a hazai borfogyasztás, s drágultak a borok is.
A Mátrai Borvidéknek kiemelt szerepe van hazánkban
Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap
Magyarországon ma három olyan terület van, amelyek a hazai szőlőterületek jelentős részét biztosítják. Bács-Kiskun, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék 2022-ben a teljes hazai szőlőterületek több mint felét tették ki, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
A betakarított mennyiség ugyancsak ezekről a területekről kerül ki legmagasabb értékben. Egyedül Bács-Kiskun vármegyében a 2022-es év során annyi szőlőt takarítottak be, mint a felsorolt három megye kivételével a teljes országban. A KSH szerint Heves vármegye a második a maga 10 ezer 907 hektáros szőlőterületével, majd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye következik 6197 hektárral. A Dunántúl több megyéjében 3-4 ezer hektáron terülnek el szőlőbirtokok.
A Bács-Kiskun területén található Kunsági borvidék az ország bortermelő területének közel harmadát teszi ki, 20,2 ezer hektár. Ezt követi az Mátrai borvidék 6,1 ezer hektárral, majd az Egri borvidék 5,6 ezer hektáros kiterjedtséggel. A Tokaji borvidék 5,4 ezer hektáron terül el.
A szőlő termésmennyisége az elmúlt bő egy évtized során változatos képet mutat. Az időjárási viszonyoknak erőteljesen kitett gyümölcs termesztésében 2017 és 2018 voltak az elmúlt tíz-tizenkét év legjobb évei. Ekkor több mint fél millió tonnányi szőlőt szüreteltek le itthon. Az éllovas ebben is a Kunság volt 2022-ben 162,7 ezer tonnával, míg Heves vármegye területén72,6 ezer tonna, Borsodban és Zemplénben 25,7 ezer tonnát takarítottak be, ennél bővebb volt a termés osmogyban és Tolnában is, 27-28 ezer tonna.
A fajták szerint főként a vörösbort adó szőlőtípusok meghatározóak a szekszárdi, villányi, soproni és egri borvidékeken. A többi területen inkább a fehérborhoz szükséges világosabb szőlőfélék termesztése van túlsúlyban. A legnagyobb területeken kékfrankos (12százalék), bianca (9 százalék), valamint cserszegi fűszeres (7 százalék) fajták teremnek.
Az Oeconomus a KSH statisztikáira hivatkozva írja, hogy az egyes borfajták fogyasztói átlagára is jelentősen változott az utóbbi évek során. Míg 2010-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelése átlagosan 451 forintért, addig három évvel később már 690 forintért kerülhetett kosarunkba. A hasonló kiszerelésű vörös bor fogyasztói átlagára egészen 2014-ig közel azonos volt, ekkortól azonban valamivel magasabb értéket vett fel. Mára a fehér és a vörös borok átlagos fogyasztói árai között 8-10 százalékos, de akár ennél magasabb különbséget is tapasztalhatunk. Az elmúlt év áremelkedési hulláma nem hagyta érintetlenül a borok árait sem: 2022-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelésben átlagosan 698 forintba, míg vörös társa 755 forintba került.
A borexportot az ezredfordulón visszaeső trend jellemezte, az utóbbi 3-5 év azonban javulást mutatott. 2022-ben összesen 53,592 milliárd forintot tett ki a borexport értéke, ami átszámítva közel 150 millió dollár értéket képvisel. A magyar borok elsősorban az Európai Unió országaiba, Szlovákiába, Csehországba, Németországba érkeznek. Jelentős mennyiséget szállítunk az Egyesült Királyságba is, 2021-ben a teljes borexportunk 12,3 százaléka ide áramlott. Az Európán kívüli térség országai közül Kína és Japán vásárol nagyobb mennyiségű bort hazánktól, továbbá az USA és Kanada is előszeretettel fogyaszt magyar nedűt.
Az idei szüret még nem ért véget, becslések azonban már készültek a várható betakarításról. Tavaly az aszályos időszak, idén pedig egyes gombák és kártevők, valamint a csapadékos időjárás nehezítette a borászok helyzetét. Ennek ellenére a gazdák egyetértenek abban, hogy jobb és több termés várható az idei betakarításkor, mint a tavaly. Változik az egyes borfajták iránit kereslet is: egyre többen választják a könnyedebb fehérborokat, pezsgőket, ez pedig magával hozza a vörösborok típusainak változását is ezen irányba.
A hazai borfogyasztás egyébként az utóbbi évtizedben erőteljesen visszaesett, 2010-ben országos szinten 234,5 millió liter bort fogyasztottak el a magyarok, ez az érték 2021-re 170,5 millió literre esett vissza. Az egy főre eső értékeknél hasonló a trend. Az emberek egészségtudatosabbak lettek, többen mérsékeltebben fogyasztanak alkoholt, vagy mást isznak.